AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár értékeinek mentése a második világháború közepétől, 1942-től 1946-ig

Budapesten, de a könyvtár helyiségein kívül kapott még helyet gróf Apponyi Sándor 1008 darabból álló metszetgyűjteménye, amelyet a Múzeum épületében működő Történelmi Arcképcsarnokba 1944. március 29-én szállítottak át. Más állományrész fővárosi elhelyezésére nem került sor. Házon belüli állománymentés Az 1943 és 1944 közötti házon belüli mentési akciókról többnyire csak együttesen lehet szólni, mert az iratok túlnyomó része csak az összesített végeredményeket rögzítette. Ennek oka az is lehet, hogy 1943 vége felé és 1944 elején lanyhult az anyagmentés üteme. Ezt az 1944. évi beszámoló is megerősítette.

22 „Az 1943-ban megkezdett anyagmentési munkálatok, amelyeknek célja az volt, hogy a Könyvtár legértékesebb és pótolhatatlan kincseit a háború dúlása és a légi veszély ellen biztonságba helyezzük, különösen a március 19-ét követő események után

23 fokozott erővel folytatódtak. A veszély állandó növekedésével gyorsítani kellett a munkamenetet, és most már nemcsak az volt a cél, hogy a felbecsülhetetlen értékeket mentsük, hanem az, hogy minden valamennyire is biztonságosnak látszó férőhely lehető teljes kihasználásával mindazt ami menthető. „Március 23-tól kezdve a könyvtár tisztviselői és altisztjei láncot alkotva adták kézből kézbe a hírlapköteteket, díszművek, országgyűlési naplók és egyéb dokumentumok sokezernyi kötetét, egészen a kijelölt földszinti helyiségekig, illetve a Múzeum épületének egy emelet mélyen fekvő pincéjéig." Eleinte megpróbálták az anyag rendezettségét és hozzáférhetőségét biztosítani, de ezt az elvet az anyag mennyisége miatt utóbb fel kellett adni. E hatalmas munka augusztus elejéig tartott, azután már csak egyes darabokat helyeztek biztonságba. * * * 1943-ban még folytatódott egyes állományrészek ládázása. Az éves beszámoló 142 láda becsomagolásáról tudósít. Ha ebből levonjuk a Veszprémbe került 60 darabot, akkor is további 82 láda anyagnak összeállítását regisztrálhatjuk. Hogy ezekbe mi került, azt a beszámoló nem fejezte ki világosan azzal a fogalmazással, hogy „az állomány legértékesebb 1143 kötetét kivonták a forgalomból és ... 142 ládában helyezték biztonságba."

24 Az 1944. évi ládázásról nincs adat, de 1944 áprilisában utalást találunk arra, hogy a ládák elfogytak. Az egyik megmaradt iratban 150 feletti ládaszámmal is találkozunk, de a csomagolási jegyzőkönyvek hiányossága miatt elképzelhető egy még magasabb szám is. Az 1943-ban jelzett 82 láda a múzeumi földszinten, illetve pincében, esetleg az Eszterházy-palotában került megőrzésre. Nyilván ide rakták le az 1944-ben beládázott dokumentumokat is. Goriupp Alisz visszaemlékezéseiből tudjuk meg,

25 hogy a Nyomtatványtár anyaga 1944 tavaszán, a Magyar Nemzeti Múzeum határozata alapján, a könyvtár a földszinti helyiségeiben kapott helyet, homokzsákokkal védett szobákban. Ezt az állományrészt 3-4 egymás előtti könyvsor elhelyezésére alkalmas stabil állványokra 306