AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár értékeinek mentése a második világháború közepétől, 1942-től 1946-ig

József főigazgató képviselte, a HM és a VKM részéről a június 12-én is megje­lentek vettek részt. Irattárunkban található egy kimutatás, amelynek borítója „A Budai Vár óvó­helyén 943 jún.-tól okt.-ig elhelyezve volt könyvtári anyag (Nyelvemlékek, közép­és újkori kéziratok [Corvinák, RMK inc. stb.])" feliratot viseli. A benne foglalt jegyzékek a második szállítmány tartalmáról teljes kimutatást tartalmaznak (0, 61, 62, 81. ládák), a többiben levő anyag egyéb forrásokból nagyrészt rekonstruálható. (A 66., 99., 111., 127., 128. számúak a múzeumi páncélszekrényből áttelepített dokumentumokat foglalták magukban.) A kimutatásokból nem csupán a tartalom azonosítható, hanem az is megálla­pítható - éppen az előzőekben felsorolt ládaszámok alapján - hogy októberig még mindkét szállítmányt a „Kis törzs"-ben őrizték. Miután a júniusi jegyzőkönyvben az OSZK ládaszámait pontosan feltüntették, és ugyanezeket az említett jegyzéken is megtaláljuk, világossá válik, hogy a „Kis törzs" a vári óvóhelyrendszer egyik része volt. Abból, hogy mindhárom átadásnál megjelent a VKM-nek, a Múzeum felettes hatóságának képviselője, viszont arra lehet következtetni, hogy a sehol meg nem nevezett „felsőbb hatóság", amely az anyagmentésre vonatkozó megtalálhatatlan rendelkezést hozta, a VKM lehetett. A minisztérium - de ez már feltételezés - nyil­ván a HM-mel és a Nemzeti Bankkal egyeztetve alakíthatta ki tervét. Természetesen egy még magasabb fórum irányítása sem zárható ki ebből a folyamatból. A vári óvóhelyen történt elhelyezés végső soron még szerencsésnek is bizonyult, hiszen az ősz folyamán, október közepe előtt sikerült mind a húsz ládát a Múzeum épületébe visszaszállítani, és ott megfelelően elhelyezni. Arról, hogy ez milyen előz­mények után, és milyen módon történt meg, semmit sem lehet tudni. Nem csupán érdekessége miatt, hanem mert nagyon értékes állományi dara­bokról volt szó, beszélnünk kell még a Királyi Várpalota Könyvtárában elhelyezett, az OSZK (és az Egyetemi Könyvtár) állományából letétként odahelyezett Corvin­kódexek sorsáról. Ezt a könyvtárat 1936-ban nyilván reprezentációs indítékból ala­pították, más gyűjtemények anyagának kölcsönvétele segítségével. 21 Hóman Bálint, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, 1942 és 1943 fordulóján, a szeptember 4-i Budapest elleni első légitámadás után, már nem érezhette bizton­ságban a vári palotában elhelyezett kincseket. Ezért 1943. január 9-én, a kormányzó­val folytatott megbeszélése során előterjesztést tett annak érdekében, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumnak és a budapesti Egyetemi Könyvtárnak a Királyi Könyvtár szá­mára átengedett Corvin-kódexei a háború befejezéséig az említett gyűjteményekhez visszakerülhessenek. Érvei között utalt arra, hogy Mátyás király budai könyvtárából csupán 160 mű ismert, és közülük is csak 45 van hazai gyűjtemények tulajdonában. Ezeket így feltétlenül meg kell menteni a háború pusztításától. Elnyerve Horthy Mik­lós beleegyezését, már másnap Pasteiner Ivánhoz, a Magyar Nemzeti Múzeum ügy­vezető alelnökéhez fordult, és felkérte, vegye fel ebben az ügyben a kabinetiroda fő­nökével a kapcsolatot. Bár az átadásról semmiféle bizonylat sem áll rendelkezésre, a jeles értékek nyilván visszakerültek a két intézményhez. 305

Next

/
Thumbnails
Contents