AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár értékeinek mentése a második világháború közepétől, 1942-től 1946-ig

Az Országos Széchényi Könyvtár - mint minden hazai kulturális intézmény az első világháború tragikus következményeit, majd a húszas-harmincas évek fordulójának világgazdasági krízisének hatását 1934—1935 körül kezdte kiheverni. Az ország pénzügyi helyzete fokozatosan javult, és e folyamat kezdete szinte egybeesett Fitz Józsefnek, a korszak legkitűnőbb könyvtári vezetőjének a Nemzeti Könyvtár élére 1934 júliusában történő kinevezésével, a Magyar Nemzeti Múzeum keretében öt éven át önállóan működő (tengődő) könyvtári részlegek egységes szervezetbe való összevonásával. Fitz József már fél év alatt átformálta az intézmény szervezetét és munkáját, és megvetette a modern nemzeti könyvtár alapjait. A töretlen fejlődésben 1938-ban, a csehszlovákiai események kapcsán kialakult nemzetközi feszültség hatása

1 csak futólag érintette a könyvtárat, legnagyobb értékeinek egy kis töredékét helyezték a vezetők rövid időre a könyvtár páncélszekrényébe.

2 A háború első éveiben az állománymentésnek még csak a gondolata sem merült fel, de 1941-ben már egy Fitz József vezette együttes (Rédey Tivadar főigazgatóhelyettes, Bartoniek Emma és Tolnai Gábor) a kódexek, nyelvemlékek, RMK művek és kéziratok kb. 180 egységét zárta el a páncélszekrénybe.

3 1942 Bár az 1942-ről szóló jelentés kezdő mondata még arról számolt be, hogy „A háborúval járó gazdasági helyzet, személyzeti jelenségek 1942 folyamán nem okoztak gazdasági s szervezeti nehézségeket a könyvtárban",

4 de ez nem jelentette azt, hogy a légvédelemmel és anyagvédelemmel összefüggő első hivatalos intézkedéseket ne kellett volna életbe léptetni. 1942. szeptember 12-én (a Budapestet ért első bombatámadás után) összeült a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa,

5 hogy a szervezetébe tartozó intézmények légoltalmi és állományukat mentő lépéseiről határozzon.

6 Az értekezleten hozott intézkedési tervet alapvetően befolyásolta az az elvi döntés, amely az elnöklő dr. Hóman Bálint m. kir. titkos tanácsos javaslatára született arra vonatkozóan, hogy „a Magyar Nemzeti Múzeum épületében elhelyezett gyűjteményeket [a Tanács] onnan el nem szállítja, és a főigazgatókat ezek őrzésének felelőssége alól fel nem menti." így az érintett vezetők a továbbiakban ezen kereten belül hozták meg az egyes intézményekre vonatkozó határozataikat. A Széchényi Könyvtárra szólóan a következő döntések születtek: A legértékesebb anyag - mint eddig is - az első emeleti páncélszekrényben a helyén marad. Bomba-, tűz- és szilánkbiztos, lakattal elzárt helyen, a Sándor utcai (ma Bródy Sándor utca) kapubejáratához közel eső bolthajtásos földszinti szobában kerülnek elhelyezésre a már meglevő állványokra a további megmentésre szánt értékek. A szoba ablakát homokzsák vagy betonfedezék fogja védeni. Ide kéziratok, RMK, Apponyi hungarikumai, a Todoreszku-gyűjtemény különleges példányai, az 1000 pengőnél többet érő ősnyomtatványok, valamint az egyes tárak különleges 300