AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: A hírlapok, folyóiratok kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

keretében egy olyan könyvészeti iroda alakult meg,

105 mely a teljes magyar bibliográfia évenkénti megszerkesztését tűzte ki céljául, a Hinrichs-féle német könyvjegyzék rendszerét követve. (Teljesség alatt a magyar, esetleg a hazai latin és német nyelvű, a tárgyévben könyvkereskedelmi forgalomba került könyveket, térképeket kell értenünk, bár a mindenkori szerkesztők törekedtek a szerzői kiadásban és terjesztésben megjelenő művek, továbbá a folyóiratok regisztrálására is.) A kurrens könyvkereskedelmi bibliográfia Magyar Könyvészet 1876 címmel, 1877 első negyedében jelent meg először,

106 Makáry Gerő

107 összeállításában. A kötetben, a könyvészeti anyag közlése után Magyar hírlapok és folyóiratok 1877. címet viselő függelék következik, mely az 1877-ben megjelenni szándékozó magyar nyelvű periodikumokat tartalmazza. Feltüntetésre került, hogy id. Szinnyei József összeállítása nyomán készült. A jegyzéket a csoportok mutatója vezeti be. A csoportosítás, kisebb módosítástól eltekintve a Szinnyei által alkalmazott tematikus rendszert követi, viszont a szakcsoportokon belül nincs Budapest és vidék alcsoport (megjegyzés tájékoztat arról, hogy ha nincs megjelölve a megjelenés helye, akkor budapesti kiadványról van szó), a besorolást pedig nem az évfolyam száma, hanem a címek betűrendje határozza meg. A leírások a Vasárnapi Újság-ban közölteknek felelnek meg. A Magyar Könyvészet, mely harmadik évfolyamától már a Magyar Könyvkereskedők Egylete kiadásában jelent meg, rendszeresen tartalmazta a fentiekben ismertetett függeléket. Amikor Szinnyei 1885-ben a könyvészet évfolyamainak egyegy tiszteletpéldányát kérte az egylettől, a választmány készséggel teljesítette kívánságát, „annál inkább, miután a »Magyar könyvészet« szerkesztősége a Szinnyei úr által a »Vasárnapi Újság«-ban közzétenni szokott hírlapirodalmi kimutatását mindig felhasználja a »Könyvészet« céljára."

108 Az önálló kiadványként megjelenő éves könyvészet, a hírlapok, folyóiratok közlésével kiterjesztette a Vasárnapi Újság rejtett sajtóbibliográfiájának hatókörét, de lényegében csak másodközlés volt, és szintén részben másodközlésnek számított 1894 után, a Magyar Könyvszemle mellékleteként megjelenő sajtóbibliográfia anyagának a könyvészetben való felhasználása. Kimutatható azonban egyes tételek összehasonlításakor, hogy nem teljesen automatikus átvétel, újraközlés történt. Figyelemre méltó a szerkesztőknek az a módszere is, hogy a potenciális használók érdekeivel jobban törődve, az 1890-es években - immár a Magyar Könyvkereskedők Evkönyvé-nek fejezeteként - műfaji, szakterületi szempontból részletesebb tárgyi csoportosítást alakítottak ki a magyar nyelvű időszaki kiadványok számára. Az 1896. évi magyar hírlapirodalomjegyzéke például huszonöt szakcsoportot alkalmaz, a későbbiekben (például a magyar lapok 1909-re vonatkozó jegyzékénél) tizenegy fő szakcsoportot, s ezen belül együttesen 39 alcsoportot állítottak föl. (A Magyar Könyvszemle sajtóbibliográfiájának magyar nyelvű hírlapanyaga végig megmaradt a szakcsoportok kilenc és tizenkettő közötti számánál.) A Széchényi Könyvtár kurrens sajtóbibliográfiáját követve, a Magyar Könyvészet függelékében a hazai nem magyar nyelvű, valamint a külföldi magyar nyelvű hírlapirodalom is megjelenik. Azokban az években pedig, amikor a Magyar Könyvszemle melléklete csak az előző évhez viszonyított változásokat tette közzé, a keres283