AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: A hírlapok, folyóiratok kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

Pesti Napló (A). Közgazdasági melléklete. II. évfolyam. Megjelenik minden hó 15-én ívrét egy íven. (Keletkezett 1875-ben.) Orvosi Hetilap. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. Szerk. és tulajdonos Markusovszky Lajos tr.; főmunkatárs Balogh Kálmán tr. XX. évf. Nyom. Khór és Wein könyvnyomdájában. Megjelenik vasárnap 4-rét egy és fél íven. Ára 10 fit. (Keletkezett 1857. ju. 4.) Századok. A magyar történelmi társulat közlönye. A választmány megbízásából szerkeszti Szilágyi Sándor titkár. X. évfolyam. Nyom. az Athenaeum nyomdájában. Megjelenik 8-rét 6 íves 10 füzetben minden hó 12-én augusztus és szeptember hónapokat kivéve. Az alapító és évdíjas tagok tagdíj-illetmény fejében kapják (5 frt). Nem tagok 6 frtért. (Keletkezett 1867. júliusban.) magyar nyelven vidéken Székesfehérvár és Vidéke. Társadalmi, közművelési és szépirodalmi közlöny. (Székesfehérvár.) Szerk. és kiadó tulajdonos Csitári Kálmán. IV. évfolyam. Nyomatott Szammer Imrénél. Megjelenik szerdán és szombaton kis ívrét egy íven. Ára 8 frt. [Keletkezett 1874. júl. 4-én, mint a Vértesalja és Székesfehérvári Figyelő folytatása. II. évf. 41. számmal.] német nyelven vidéken Neue Temesvarer Zeitung. Organ für Politik und Volkswirtschaft (Temesvár.) Szerk. Strasser Albert. IX. évf. Nyom. a kiadótulajdonos Steger Ernő nyomdájában. Megjelenik hetenként hatszor ívrét egy íven. Ára 16 frt. Megfigyelhető a példákon, hogy a leírások láthatóan tömörítés nélkül tükrözik a fejléc érdemi szövegét, az is kitűnik, hogy a rövidítések használata nem következetes. Megállapítható, hogy Szinnyei - a Vasárnapi Újság január 23-ai számában közreadott jegyzékéhez viszonyítva - egészen más leírásokat készített a márciusban meginduló Magyar Könyv-Szemle számára, nemcsak az adatcsoportok gyarapodása, hanem az adatelemek másféle megfogalmazása tekintetében is. (A Magyar KönyvSzemle sajtóbibliográfiai tételeinek leírási mintája elsősorban az Aigner által kiadott Magyar Könyvészet című havilap (Szinnyei által készített) 1869. évi sajtóbibliográfiájában keresendő.) Érdemes kitérni a cím besorolását meghatározó rendszó kiválasztásának kérdésére. A Széchényi Könyvtár, a müncheni szakrendszer alapján történt rendezés során, a címleírások készítésekor, az ún. porosz instrukció előírásait vette figyelembe, vagyis a szerző nélküli művek esetében a leírás első rendszava a cím alanyesetben álló főneve lett, s ez határozta meg a betűrendi helyet is. (Ha nem is következetesen, de ezt alkalmazta a Magyar Könyv-Szemle kurrens könyvbibliográfiája is.) Szinnyeinek viszont az volt a véleménye, hogy a hírlapok és folyóiratok teljes címét kell rendszónak tekinteni,

80 és - hasonlóan korábbi sajtóbibliográfiáihoz - jelenleg is az általa helyesnek tartott megoldást választotta. 276