AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: A hírlapok, folyóiratok kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

Míg az ugyanekkor megjelenő kurrens könyvbibliográfia a hazai nem magyar nyelvű irodalom teljes körére kiterjedt, addig a sajtóbibliográfia ebből a körből, csak a német nyelvűeket közölte, ebben tehát a teljességre törekvés csorbát szenvedett. (Szinnyeinek a Vasárnapi Újság számára készített statisztikája szerint 1876 elején a 240 magyar és a 71 német nyelvűn kívül, szláv nyelveken 30, román nyelven 12, héber (valójában jiddis), illetve olasz nyelven l-l időszaki kiadvány jelent meg.

81

) Nem szűnt meg a párhuzamosság: a Vasárnapi Újság 1877 elején továbbra is közzétette Szinnyei újdonságértékű sajtóbibliográfiáját. Feltehetően ez is közrejátszott abban, hogy a Budapesten kiadott magyar nyelvű hírlapok és folyóiratok szintén Szinnyei által összeállított jegyzékének a Magyar Könyv-Szemle 1877. évi első számában történt megjelentetése után indoklás nélkül megszakadt a kurrens sajtóbibliográfia folyama. Abibliográfiai folyóirat csak 18 év múlva vállalta fel újra a kurrens sajtóbibliográfia ügyét. 1895-1913 Amikor az 1890-es évek elején egyre pontatlanabbul megjelenő Magyar Könyv-Szemle új folyamának megindítására és szerkesztésére 1893-ban Schönherr Gyula múzeumi könyvtári segédőr kapott megbízatást, a múzeum igazgatója előzetes vélemény kért Fejérpataky Lászlótól, a levéltár vezetőjétől és idősebb Szinnyei Józseftől a folyóirat szerkesztési elveivel kapcsolatban. Érdekes, hogy Szinnyei, aki a hírlapkönyvtár vezetése mellett ekkor a könyvtár vezetésének feladatait is ellátta, az általa javasolt programban nem tett említést a kurrens sajtóbibliográfia lehetséges átvételéről.

82 A Magyar Könyv-Szemle új folyama bár elhagyta a Magyarországi Könyvészet című, korábbi mellékletét, de Schönherr, az új szerkesztési elveket ismertető írásában azt a reményét fejezte ki, hogy a folyóiratnak lesz még lehetősége arra, „hogy az évi gyarapodás pontos jegyzékének kiadásával más alakban pótolhassa az elmaradt könyvészeti rovatot".

83 Ha a könyvészet nem is, de a kurrens sajtóbibliográfia közreadása megindult 1895-ben a folyóirat mellékleteként. Amikor a Vasárnapi Újság beszüntette a évi hírlapirodalomjegyzékének közzétételét Szinnyei igen elkeseredett, s az is megfordult fej ében, hogy végleg abbahagyja a kurrens sajtóbibliográfiával való foglalkozást. Titokban azonban reménykedett, hogy az olvasóközönség majd igényelni fogja a jegyzéket, s ezért folytatta az anyag szerkesztését.

84 Munkamódszere általában a következő volt: a Vasárnapi Újság előző évi hírlapirodalmi jegyzékének hasábki vágatait egy keménytáblás füzetbe ragasztotta be úgy, hogy a lapon elegendő hely maradjon a kiegészítéseknek javításoknak. (Amit lehetett azt az alapszövegen javított.)

85 Midőn munkahelyén, a Széchényi Könyvtárban az újonnan beérkező hírlapokat beírta a szerzeményi naplóba, egyúttal elvégezte a keménytáblás füzetében is a szükséges módosításokat. Február közepén éppen egy ilyen alkalommal mentbe hozzá Schönherr, s látva a készülő hírlapjegyzéket, felajánlotta a Magyar Könyv-Szemlé-bzn való megjelentetését.

86 Szinnyei örömmel fogadta a lehetőséget, s azonos címmel, változatlan tartalommal és formában helyezte át a. Magyar Könyv-Szemlé-bz az 1895. évi sajtóbibliográfiát.

87 A lapalji megjegyzésben utalás található az előzményre, minden különösebb magyarázkodás nélkül: „Ez összeállítás, mely 1894-ig a Vasárnapi Újság-b

an jelent 277