AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: A hírlapok, folyóiratok kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

teljes és pontos jegyzékét". 1876-os indulásakor rögtön az első számában megkezdte a területi, nyelvi és tartalmi szempontú kurrens nemzeti bibliográfia közlését. A bibliográfia (az aprónyomtatványok kivételével) a dokumentumtípusok teljes körére kiterjedt, így - a többivel egy blokkban, de elkülönítve az egyéb dokumentumtípusoktól - a hírlapok és folyóiratok regisztrálása is megtörtént. A Hírlapirodalmunk 1876-ban című sajtóbibliográfiát idősebb Szinnyei József, az Egyetemi Könyvtár őre (a Vasárnapi Újság sajtóbibliográfiájának szerkesztője) állította össze.

74 Fraknói régről ismerte Szinnyei munkásságát, mivel tagja volt annak a bizottságnak, melyet 1873-ban az Akadémia nevezett ki a Szinnyei által szerkesztendő Hazai és külföldi folyóiratok magyar tudományos repertóriuma ügyében.

75 Amikor egyik alkalommal, 1876 januárjának elején Szinnyei meglátogatta Fraknóit a repertórium második kötetének ügyében, a beszélgetés a leendő Könyv-Szemlé-rc terelődött. Szinnyei ekkor ajánlkozott az éves hírlapjegyzék megszerkesztésére. A megbízás után azonnal munkához látott. Forrásként felhasználta a Vasárnapi Újság számára készült jegyzékét, s ezt kiegészítette a múzeumi könyvtárba köteles példányként beérkező időszaki kiadványokkal. Mivel a vidéki nyomdák csak negyedévenként küldték be a hírlapokat,

77 a magyar nyelvű vidéki anyag a második számban került közlésre. A szerkesztés módszertani kérdéseit Fraknóival tárgyalta meg,

78 de találkozott Tipray Tivadarral, a kurrens bibliográfia könyvészeti részének szerkesztőjével is.

79 Szinnyei olyan összeállítást készített a Magyar Könyv-Szemle számára, amely egységet alkotott a többi dokumentumtípus gyarapodási jegyzékével. A három részletben megjelenő, 1876. évi anyagot tartalmazó sajtóbibliográfia nem említi az összeállítás forrását, nem tesz említést a nyomdai köteles példányokról sem, hanem csak lapalji jegyzetben kéri fel a szerkesztőket és a kiadókat, „a netalán kimaradt lapoknak és folyóiratoknak beküldésére a Nemzeti Múzeum könyvtárába". Az első rész a Budapesten, a második rész a vidéken megjelenő magyar nyelvű hírlapok és folyóiratok jegyzékét tartalmazza, címük szerinti betűrendben, míg a harmadik rész a német nyelvűeket adja fővárosi és vidéki csoportosításban, a csoportokon belül szintén a címek betűrendjében. A melléklapok önálló tételként szerepelnek. A Magyar Könyv-Szemle kurrens köny vészeiének jól átgondolt szerkesztési elveit jellemzi, hogy a könyvtárban egyébként a könyvekkel együtt kezelt folyóiratok kizárólag Szinnyei anyagában szerepelnek. Az egyes tételek az időszaki kiadvány minden lehetséges adatelemét leírják, kötött sorrendben: cím, alcím, szerkesztő, kiadó, évfolyam, nyomda, megjelenés, méret, előfizetési ár, keletkezés. Példák a leírásokra: magyar nyelven Budapesten Pesti Napló. Szerk. Urváry Lajos. XXVII. évfolyam. Nyom. a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvény társulat nyomdájában. Megjelenik reggeli kiadása hetenkint hatszor ívrét egy íven, esti kiadása szintén hatszor félíven. Ára 24 fit. (Keletkezett 1850. márcz. 9.) 275