AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: A hírlapok, folyóiratok kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

A jól felépített gondolatmenet egyértelművé teszi a hírlapok teljes körű gyűjtésének jelentőségét, s jelentkezik a kritika országos könyvtáraink (beleértve a múzeumi könyvtárt is) ezzel kapcsolatos tevékenységével kapcsolatban. Eötvös Lajos, aki napidíjas alkalmazottként 1869-ben a Széchényi Könyvtárban dolgozott, még csak elvi szempontból fogalmazta meg véleményét, idősebb Szinnyei József viszont - sajtótörténészként, hírlap-bibliográfusként - a gyakorlatban is közvetlenül érdekelt volt a könyvtárak hírlapgyűjtésének és -kezelésének terén mutatkozó „tátongó hézagok" eltüntettetésében. Teljesen érthető tehát, hogy amikor 1872 elején megbízást kapott az Akadémiától egy magyar tudományos repertórium (folyóiratok, gyűjteményes munkák és hírlapok tudományos közleményeinek bibliográfiája) tervének összeállítására, ugyanaz év nyarán (ekkor kezdődött el az egyetemi könyvtár új épületének az építése és folyt még a múzeumi könyvtár rendezése) elérkezettnek látta az időt arra, hogy a Reform című lap június 2-ai számában, külföldi példákra is hivatkozva azt javasolja, hogy „gyűjtsük össze hírlapjainkat, míg nem késő, s őrizzük meg azokat az utókor számára külön könyvtárakban." Elhelyezésükre konkrét javaslata volt: „A nemzeti múzeum könyvtára, ha a hiányok pótoltatnak, egy országos hírlapkönyvtárnak megvetheti alapját; azonban addig is tömérdek a teendő, mi országos segély és a kormány morális támogatása nélkül hiú törekvés."

53 Idősebb Szinnyei József, elsőként megfogalmazva egy országos hírlapgyűjtemény szükségességét, érzékeltette cikkében azt is, hogy e téren bízik Pulszky Ferencnek, a Nemzeti Múzeum igazgatójának várhatóan hasznos reformjaiban. Azzal is tisztában volt, hogy az állami költségvetés anyagi támogatása nélkül terve nem kivitelezhető, de arra bizonyára nem számított, hogy elképzelése majd csak több mint tíz év múlva valósulhat meg. Ugyanakkor az is kimutatható, hogy a javaslatban nyilvánosan közzétett igény a Széchényi Könyvtár fejlesztésével kapcsolatos elképzelésekben ezt követően evidenssé vált. Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter összehívására 1873. október 20-án ülésezett az a szakbizottság, melyet egy két évvel korábbi képviselői indítvány nyomán az országgyűlés azért hozott létre, hogy megvizsgálva az országos közkönyvtárak és gyűjtemények állapotát, véleményt adjon szervezésükről, vagyonuk biztonságáról és hiányaik pótlásáról. A nemzeti múzeum könyvtárát a Horváth Árpád (egyetemi könyvtárőr), Hunfalvy Pál (akadémiai könyvtárnok) és Szabó Károly (erdélyi múzeumi könyvtárnok) összetételű albizottság vizsgálta meg tüzetesen. A könyvtárral kapcsolatos ajánlások d) pontja szerint „a magyar napi sajtó és folyóiratgyűjteményt okvetlenül mielőbb szervezendőnek és minden rendelkezésre álló úton kiegészítendőnek véli a bizottság".

54 A belső rendezés munkálataival elfoglalt könyvtár azonban nem volt abban a helyzetben, hogy figyelembe vehesse a bizottság javaslatának ezen pontját. 1874-ben K. Papp Miklós, a kolozsvári Történeti Lapok-bon Mikor lesz hírlap-könyvtárunk? címmel arra figyelmeztetett, hogy az Akadémia elkészíttette ugyan Szinnyeivel a hírlapok és folyóiratok tudományos repertóriumát, de milyen 270