AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: A hírlapok, folyóiratok kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

keserves lesz azt tapasztalni, hogy a repertórium alapján keresett cikk már nem lesz megtalálható a könyvtárakban. Különösen lesújtó a véleménye a Széchényi Könyv­tárról: „A pesti múzeumban kazal számra van felhalmozva a sok lap, de egytől egyig hiányos, s egész bizonyossággal állíthatjuk, hogy nincsen az egész gyűjte­ményben még húsz darab sem, mely tökéletesen teljes példány lenne." 55 1875-ben a Vasárnapi Újság sajtóbibliográfiájának végén idősebb Sziny­nyei József (ekkor már az Egyetemi Könyvtár munkatársa), nem tartotta fö­löslegesnek fölemlíteni és példákkal illusztrálni azt, „hogy mily keveset törőd­nek nálunk a hírlapok összegyűjtésével". Utal a kiadók és a nyomdászok ha­nyagságára, akik közül „sokan a köteles példányokat vagy épen nem, vagy hiányosan küldik be a hazai elsőrendű könyvtárakhoz; így a nemzeti múzeumba a megjelenő lapoknak alig jár fele, ami jár is részben hasznavehetetlen csonka példány; az egyetemi könyvtárba évről évre kevesebb küldetik, úgy hogy je­lenleg már csak 65 hazai hírlap és folyóirat jár oda". Megjegyzését - vissza­utalva korábbi javaslata sorsára - a következő mondattal zárja: „Sajnos, hogy a hírlap-könyvtárak felállításának szükségéről, a külföld hason irányú igyeke­zeteit tekintve, bármennyire legyünk is meggyőződve: annak kivitele, saját ma­gunk lanyhaságán, hajótörést szenved." 56 Több mint öt év múlva A Hon 1880. október 16-ai számában Alapítsunk hírlap-könyvtárakat! című cikkében Szinnyei ismét csak azt állapíthatta meg, hogy a múzeumi könyvtár országos hírlapkönyvtárára vonatkozó, nyolc évvel azelőtt tett javaslata nem talált igazi visszhangra: a könyvtárban továbbra is mostohán bánnak a hírlapokkal: a bekötöttek már betűrendben állnak ugyan, de feldolgo­zatlanok, a kötetlenek viszont „összecsomagolva halomban hevernek. Ez országos intézetünk lenne pedig első sorban hivatva egy hazai teljes hírlap-könyvtár felál­lítására". 57 A Hon cikkét teljes terjedelemmel átvette a Figyelő is. A szerkesztő, Aigner Lajos, a cikkhez csatolt megjegyzésében egyetértését fejezi ki Szinnyei eszméjével kapcsolatban, „mert nem egyszer volt alkalmunk meggyőződni a könyvtárainkban levő hírlapok hiányosságairól; ezen baj orvoslására felhívjuk a kormány figyelmét is". 58 A közzétett javaslatra való reagálás tartózkodó, vagy elutasító volt Szinnyei ismeretségi körében. Fraknói Vilmos, az Akadémia főtitkára nem ta­lálta hazánkban kivitelezhetőnek. 59 A múzeumi könyvtárban Csontosi János, a Magyar Könyv-Szemle szerkesztője kifejezetten ellenezte. 60 Szinnyei főnöke, az Egyetemi Könyvtár igazgatója, Szilágyi Sándor szerint valóban tenni kellene a hírlapkönyvtárak ügyében, de úgy vélte, hogy a kormány nem fog kezde­ményezni semmit sem. 61 A „Hírlap a Hírlapokról" terve Az érdektelenség láttán Szinnyei merész vállalkozásra szánta el magát! A hír­lapok, a hírlapkönyvtár ügyének propagálására kétheti szaklapot kívánt megindítani Hírlap a Hírlapokról címmel. Az előfizetési felhívást - benne a lap programjával ­november elejére készítette el: 271

Next

/
Thumbnails
Contents