AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: A hírlapok, folyóiratok kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

fogadjuk, hogy az 1861. évre szóló Országos nagy képes-naptár a tárgyévet megelőzően jelent meg, akkor mondhatjuk azt, hogy a lapok csoportosításán lehet ugyan érezni a naptár hatását, a tartalmat tekintve viszont az látható, hogy a Vasárnapi Újság több tételt közöl mint a naptár, avval együtt, hogy ez utóbbiban egy német nyelvű (Pesther Lloyd), továbbá egy 1860 végén megszűnt lap (Napkelet) is szerepel. Abécsi postai árjegyzék sem lehetett kizárólagos forrás, hiszen a január 6-ai Vasárnapi Újság-ban olyan tételek is találhatók (Budapesti Képes Újság, Garabonciás Deák, Magyar Izraelita, Népbarát), melyek újonnan induló lapként csak a postai jegyzék január 30-ai kiegészítésében szerepelnek először. A Vasárnapi Újság-ban rendszeresen találkozhatunk az induló új lapok programját ismertető, előfizetésre buzdító híradásokkal, hazai lapok megrendelését reklámozó hirdetésekkel. A Vasárnapi Újság szerkesztősége így frissebb információkkal rendelkezhetett, mint a bécsi postahivatal. A hazai időszaki sajtóról az előző évtizedben is jelentettek meg egyes lapok alkalmanként összeállítást, de a Vasárnapi Újság abban tért el a korábbi gyakorlattól, hogy az 1861. évi első közlést követően több mint három évtizeden keresztül rendszeresen teret adott a hazai magyar nyelvű időszaki sajtó nemzeti általános kurrens bibliográfiájának. Az 1862. évi januári közlemény,

15 elhagyva a Külföldi lap csoportját, a megmaradt nyolc szakcsoportba rendezi az év elejére hirdetett és megjelenő lapokat, az esetleges előfizetni szándékozók tájékoztatására közli azonban már a félévi előfizetési árakat is. Ezt az alapjegyzéket - folytatólagosan - három további összeállítás egészíti ki. Az első azokat a lapokat sorolja fel, melyek az előző év folyamán keletkeztek, de még az évben meg is szűntek, így sem a tavalyi újévi, sem a jelenlegi kimutatásban nem szerepelhettek. A második azokat a lapokat tartalmazza, melyek az 1861. év eleji jegyzékben szerepeltek ugyan, de az év folyamán megszűntek. Végül a harmadik azoknak a listáját közli, melyek az 1862. évi jegyzékben mint „egészen új czégek jelennek meg". (Közülük hét valóban egészen új lap, míg három csak nevet változtatott.) A három kiegészítés azt bizonyítja, hogy a hírlapjegyzék meg nem nevezett összeállítója bibliográfiai igényességgel kívánta ellátni feladatát. A következő években lényegében a fentiekben ismertetett szerkezet alkalmazására került sor. Az 1863. év eleji bibliográfia

16 tételeinek leírásai közlik először a hírlapok évfolyamjelzését, s ezzel kialakult a hírlapok leírásának az a formája, melyet több éven át követett a Vasárnapi Újság. A leírás sémája a következő: cím, (előbbi cím), (vidéki megjelenési hely), évfolyam, szerkesztő, kiadó, éves előfizetési ár. Szükség esetén a melléklap feltüntetése is megtörtént. Példák az 1863. évi leírásokból: Pesti Napló. 14-ik évfolyam. Szerk. B. Kemény Zsigmond. Kiadó Emich. Ára 21 ft. egy évre. Jövő. (azelőtt Trombita) 2. évf. kiadó Kövér Lajos. 8 ft. Vasárnapi Újság. 10. évf. Szerk. Pákh Albert. Kiadó Heckenast. Ára 6 ft. (a Polit. Újdonságokkal együtt 10 ft.) Bihar. (Nagyvárad.) 2. évf. Szerk. Győrffy Gyula. Kiadó Hollósy. 8 ft. 261