AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: A hírlapok, folyóiratok kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

Az első négy évben kizárólag a havonta többször megjelenő, magyar nyelvű lapokra terjedt ki a gyűjtőkör. Folyóiratokról először 1864-ben történik (egyenlőre nemleges) említés, amikor a jegyzék végén a magyar lapok számának összesítése azzal a megjegyzéssel zárul, hogy „nem számítva be a folyóiratokat".

17 A következő évben azonban már ott találjuk a hírlapok római számmal ellátott nyolc csoportja után a folyóiratok betűrendes felsorolását,

18 s ez a forma egészen az 1860-as évek végéig fönnállt. A Vasárnapi Újság sajtóbibliográfiája a kiegyezés évének elején is megjelent,

19 ugyanebben az időben azonban - minden bizonnyal az osztrák-magyar kiegyezés érdekében 1866 végén megindult érdemi tárgyalások hatására - egy olyan könyvészeti elképzelés született mely magába kívánta foglalni a hazai időszaki kiadványok bibliográfiáját is. Az Irodalmi Értesítő sajtóbibliográfiája 1867 Az Irodalmi Értesítő című könyvészeti szaklap megindításának ötlete az 1861— 1862. évi magyarországi könyvészetet szerkesztő Aigner Lajostól eredt, aki az időben Ráth Mór könyvkereskedésében dolgozott Pesten. Felismerve azt, hogy munkája mellett nem lenne ideje egy kurrens könyvészet lelkiismeretes szerkesztésére, ráruházta a kiadás jogát (és a szerkesztői munkát) Demjén József

20 pesti könyvkereskedőre. Demjén, 1867 márciusában „a honi irodalom és művészet terjesztése érdekében" egy olyan folyóiratot indított, mely a kiadó szándéka szerint rendszeresen regisztrálni óhajtotta „a megjelenő összes irodalmi és művészeti termékeket".

21 A teljességet célként kitűzve, a szerzőket és a kiadókat kérte új termékeik egy példányának beküldésére, míg az új hírlapokból elegendőnek tartotta a program s egy mutatványszám beküldését.

22 A folyóirat első száma - egyebek mellett - Magyar időszaki irodalom címmel 99 tétel leírását adja egységes betűrendben, néhánynak a rovatait is felsorolva. A melléklapok önálló tételként is szerepelnek. A leírások gondos szerkesztői munkáról vallanak, megállapítható az egységes megoldásokra való törekvés, a közlésre szánt adatcsoportok körének hiánytalan fölvétele, ugyanakkor nem használja ki a rövidítésekből adódó terjedelemcsökkentés lehetőségét. Példa egy leírásra: Hon. Politikai és közgazdászati napilap. Ötödik évfolyam. Felelős szerkesztő s kiadó tulajdonos Jókai Mór Pesten. Előfizetési díj: félévre 10 ft. 50 kr. negyedévre 5 ft. 25 kr, egy hóra 1 ft. 75 kr. (Az esti lappal együtt félévre 12, negyedévre 6, egy hóra 2 forint). A második szám egy 12 tételes kiegészítést ad még az előző szám időszaki irodalmához. Aigner eredetileg úgy tervezte, hogy tavasztól már lehetősége lesz belefolyni a munkálatokba, később pedig teljesen át kívánta venni a lap szerkesztését, de a harmadik szám megjelenésére már nem került sor, így a dualizmus korszakának kezdetén az Irodalmi Értesítő csak szerény, korai kísérlete maradt egy olyan önálló nemzeti bibliográfiai orgánumnak, mely a könyvek mellett az időszaki kiadványokat is regisztrálni kívánta. 262