AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Somkuti Gabriella: Szervezet, igazgatás és személyzet a Széchényi Könyvtárban 1867-1875

Felmerül a kérdés: miért fordult Széchényi Kálmán Pulszky hoz, egy névtelen hírlapi cikk kapcsán? Feltételezésünk szerint azt Széchényi Kálmán is sejthette, hogy az újságcikket Pulszky sugallta, 6 lehetett az, aki nem akarta Széchényi Kál­mán jelölési jogát elismerni. Ezt látszik bizonyítani az is, hogy Pulszky néhány évvel később újra eljátszotta ezt a szerepet: Fraknói távozása után, 1879-ben újra Széchényi Imrét kérte fel a jelölésre, aki ezúttal is - miként az várható volt - Szé­chényi Kálmánhoz utasította Pulszkyt. 64 Mi volt ennek az értelme? Csak a szabad­kőműves akarta bosszantani a konzervatív arisztokratát? Vagy talán - Fraknói eseté­ben - Pulszky számára kívánatosabb jelölt volt a hozzá hasonló életutat megjárt Xantus, mint egy fiatal katolikus pap? Feltételezéseinkkel nyilván nem járunk messze az igaz­ságtól. S hogy itt az állás betöltése körül valóban harc folyt, méghozzá világnézethez, társadalmi elkötelezettséghez kapcsolódó harc, arra némi fényt vet Széchényi Kálmán­nak egy másik levélből származó félmondata. Itt Széchényi Kálmán a Széchényi Könyvtár őrének kiválasztását nagy fontosságú ügynek tartva megjegyezte, a dolog kimenetelére célozva: „nehogy azok üljenek diadalt, kik mindenhol rovásunkra szeret­nek terjeszkedni." 65 Ezek után nem meglepő, hogy a Pulszkyval jó viszonyban lévő Trefort Ágoston miniszter 1875. február végén nem Széchényi Kálmánt, hanem Széchényi Imrét értesítette Mátray Gábor nyugdíjazásának legfelsőbb helyen történt jóváhagyásáról, egyszersmind felkérve Széchényi Imrét az utód kijelölésére. 66 Ugyanezen a napon, február 26-án kelt Trefortnak Pulszkyhoz intézett, hasonló tartalmú tájékoztató le­vele is. 67 Mátray Gábor nyugdíjazását a király február 2-án hagyta jóvá, március 1-jei hatállyal. Pulszky Ferenc március 7-én vette kézhez a minisztérium leiratát s azt másnap közölte Mátray val. Ugyanezen a napon bízta meg Tipray Tivadart az őri állás betöltéséig az ügyek ideiglenes vitelével. 68 Széchényi Kálmán most már egyenesen Trefort miniszterhez intézett levelet. Ennek hangja jóval mérsékeltebb, minden bizonnyal Paur fogalmazta. Ebben újra kifejtette a család nézeteit a jelölési jogra vonatkozólag, biztosítva a minisztert, hogy az „általunk szép egyetértéssel és mondhatnám gyakorlati tapintattal megál­lapított rendszer, mely a családi Senior által mindeddig kizárólag csak a Múzeum érdekében, de soha holmi kegyenc felléptetésére nem használtatott fel, és felhasz­náltatni soha nem fogna." 69 Ezután a megürült állásra Fraknói Vilmost jelölte, mely választás - mint hangsúlyozta - több magas rangú, országos tekintélyt élvező polgári és egyházi férfiú ajánlásán alapult. Figyelemre méltó, hogy Széchényi Kálmán Trefort­hoz intézett levelében már nincs szó hármas jelölésről - amit pedig az alapító levél előírt - csak egyedül Fraknói neve szerepelt jelöltként. Említést érdemel, hogy időköz­ben Haynald Lajos kalocsai érsek is Fraknóit ajánló levelet küldött Széchényi Imréhez, aki azt Széchényi Kálmánhoz továbbította. Fraknói érdekében tehát a klérus legmaga­sabb körei is megmozdultak. 70 A Minisztérium most kényes helyzetbe került. Egyfelől kezükben volt Széché­nyi Kálmánnak az őri állásra szóló jelölőlevele, másfelől már korábban elküldték a jelölésre felkérő levelet Széchényi Imrének. Fraknói Vilmos néhány nappal később arról tájékoztatta Széchényi Kálmánt, hogy a Minisztériumban - éppen az előbbi­249

Next

/
Thumbnails
Contents