AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)
II. Az OSZK történetéből és munkájából - Somkuti Gabriella: Szervezet, igazgatás és személyzet a Széchényi Könyvtárban 1867-1875
Fraknói Vilmos (1843-1924) lehet csak kellő egységet fenntartani s a célszerű összhangzatot és eredményt biztosítani." 50 Foganatja ennek természetesen nem lett: az 1869-ben bevezetett munkaszervezet változatlan maradt a visszamenőleges feldolgozás teljes időtartamára. Arról, hogy mindez mennyi emberi súrlódás, keserűség és napi bosszúság forrása lehetett, csak elképzeléseink lehetnek. 1873-tól az idős Mátray Gábor sokat betegeskedett s 1874 tavaszán már megindult az utódlásáért folyó küzdelem. A könyvtár alapító levele értelmében a Széchényi-család joga volt a könyvtárőri állásra három személyt jelölni s közülük a miniszter választott és nevezte ki a könyvtár vezetőjét. A jelölés sorrendjének azonban volt bizonyos meghatározó szerepe. Az állásra pályázók tehát a Széchényi-családnál ajánlkoztak s pártfogást kérő leveleikkel gr. Széchényi Kálmánhoz (1824-1914), a család akkori szeniorához, Széchényi Ferenc unokájához fordultak. A nyugat-magyarországi birtokain élő Széchényi Kálmán tagja volt a főrendiháznak s élénken részt vett Sopron vármegye életében is. Pulszky Ferenccel, a Nemzeti Múzeum igazgatójával nem volt jó viszonyban. A Széchényi-család levéltárának tanúsága szerint két szóba jöhető pályázó volt: Xantus János (1825-1894), majd az utóbb, éppen Széchényi Kálmán bátorítására jelentkező Fraknói Vilmos (1843-1924). Az állás elnyerésére mindkét pályázónak reális esélye volt. Rajtuk kívül még egy jelentkezőről tudunk, aki azonban a jogi pályán szerzett érdemein kívül egyéb tudományos kvalitásokkal nem rendelkezett. Folyamodványára udvarias elutasító választ kapott. Xantus János szabadságharcos és tevékeny emigrációs múlttal a háta mögött mint elismert szaktekintély állt 1872 óta a Nemzeti Múzeum Néprajzi osztályának élén. A Múzeum természettudományi és néprajzi gyűjteményeinek gyarapításában utóbbiak alapításában is - elévülhetetlen érdemeket szerzett. Világlátott, tapasztalt férfi volt, aki sikeres külföldi karriert adott fel 1864-es végleges hazatelepülésekor. A nála csaknem húsz évvel fiatalabb Fraknói Vilmos pap volt, aki már korán kitűnt történeti kutatásaival és történetírói tevékenységével. 1873-tól az MTA rendes tagja és a II. osztály titkára volt. Személyében egy fiatalabb nemzedék, de egy konzervatívabb szemlélet képviselője jelentkezett. Xantus János már 1874 tavaszától elárasztotta leveleivel a Széchényi családot, sőt birtokról-birtokra látogatva, a család egyes tagjait személyesen is felkereste. Hivatkozott apja érdemeire, aki 51 évig állt a Széchényiek szolgálatában mint 246