AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Somkuti Gabriella: Szervezet, igazgatás és személyzet a Széchényi Könyvtárban 1867-1875

A fizetések nem voltak magasak s ez állandó panaszra adott okot. Az 1870-es állami költségvetés szerint a Széchényi Könyvtárban a fizetések így alakultak

41

: 1 könyvtárőr 1400 Ft+természetbeni lakás* 1 őrseged 1000 Ft+természetbeni lakás 1 őrseged 1000 Ft+természetbeni lakás 1 írnok 500 Ft+200 Ft szálláspénz (mai szóval: lakbérpótlék) 1_ írnok 500 Ft+100 Ft szálláspénz (mai szóval: lakbérpótlék) 5 A Széchényi Könyvtárral leginkább összemérhető intézményben, az Egyetemi Könyvtárban a fizetések 1871-es adat szerint valamivel alacsonyabbak voltak.

42 Ezzel szemben a minisztériumban egy miniszteri titkár 1800+300 forintot kapott (a 300 Ft szálláspénz), tehát többet, mint a Széchényi Könyvtár őre, aki az MTA levelező tagja volt. A segédőrök, akik szintén tudományosan képzett férfiak voltak (Barna Ferdinánd esetében MTA levelező tag), alig valamivel kerestek többet, mint egy minisztériumi fogalmazó, akinek fizetése 900 Ft és 200 Ft szálláspénz volt. Valamivel jobban volt megbecsülve a Múzeum igazgatója (2100 Ft és természetbeni lakás), de ő is jelentősen elmaradt a főhatóság vezető embereinek fizetése mögött. (VKM miniszteri osztálytanácsos 3000+400 Ft, miniszteri tanácsos 5000+600 Ft).

43 A kapitalizálódó fővárosban ebben az időben az élet egyre drágult s 1873-ban Mátray Gábor „a pesti élet sanyarú drágaságát" panaszolva javasolta Pulszky Ferencnek, hogy a könyvtárosok „jobb évdijjal vagy legalább drágasági pótlékkal láttassanak el." Hivatkozott Mátray a külföldi tudományos intézetek példájára is. Szerinte a könyvtár működésének egyik súlyos akadálya „nemcsak a tudományosan mivelt egyéneknek, hanem a szolgáknak is kevés száma és a létezőknek is oly csekély évdija, miből illően élniök itt Pesten lehetetlen."

44 A könyvtárosok alacsony fizetése nem volt kizárólag Széchényi Könyvtár-i probléma: hasonló panaszokról hallunk az Egyetemi vagy az Akadémiai Könyvtárban is. Mindezt a VKM is kénytelen volt figyelembe venni: az Egyetemi Könyvtár alkalmazottainak 1871-es fizetésemelését az élelmiszerek drágaságával indokolták. Egy 1875-ös VKM költségvetési előterjesztés szerint „a Nemzeti Múzeum őrségi személyzete illetményei mellett a fővárosban uralgó drágaság miatt a megélhetés gondjaival küzködvén" vidéki tanári állásokra törekszik.

45 Mivel ekkor a fizetésből élők szociális biztonságát garantáló országos szervezetek még nem léteztek, helyi szerveződések - segélyegyletek, betegpénztárak próbálták e hiányt pótolni. A Nemzeti Múzeumban viszonylag korán, már 1865-ben megalakult a múzeumi személyzet segélypénztára, amelynek szabályait a Helytartótanács 1865. október 6-án jóváhagyta. A Fővárosi Lapok híradása szerint a segélyegylet Mátray Gábor indítványára alakult meg.

46 E szabályzat értelmében a tagok által fizetésük arányában rendszeresen fizetett járulék egy részéből alaptőkét képezEz kiegészült a Széchényi Lajos-féle alapítványból még évi 105 forinttal. 243