AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Somkuti Gabriella: Szervezet, igazgatás és személyzet a Széchényi Könyvtárban 1867-1875

gyár Nemzeti Múzeum korszakai c. műve, mely tulajdonképpen Kubinyi tiszteletére készült a jubileum alkalmából. Mátray Gábor félreállításával, Kubinyi Ágoston távoztával 1869-ben valóban egy új korszak kezdődött a Nemzeti Múzeum életében. Az emigrációból csak néhány éve hazatért Pulszky Ferenc kinevezésekor 55 éves.

12 Tapasztalt, európai látókörű politikus, hatalmas tudásanyaggal rendelkező polihisztor, ragyogó vitakészségű publicista, szellemes társalgó. Képességei a legmagasabbra ívelő politikai pályára is alkalmassá tették volna, mégsem így történt. Pulszky polgári radikális nézetei nem illettek bele abba a liberális-nemesi világképbe, Pulszky Ferenc ami a kiegyezés művének fő politikai (1814-1897) vonulatát képezte. Különösen kirívó lett ez a különbség a 70-es évek közepétől-végétől, amikor a liberális eszméket is megcsúfoló, a parlamentarizmust is saját szolgálatába állító, elvtelen magatartás vált a politikai életben uralkodóvá. Eltekintve néhány évi képviselőségtől, Pulszky számára nem is jutott a kiegyezéskori Magyarországon jelentős politikai szerep. Maradt a társadalmi közélet, a kulturális és tudományos életben való tevékenység. E területeken viszont Pulszky teljes erőbedobással küzdött s nem volt a korszaknak olyan társadalmi-kulturális megmozdulása, amelyben vezető szerepet ne vitt volna. Tagja a Kisfaludy- és Petőfi Társaságnak, osztályelnöke, majd másodelnöke az Akadémiának, létrehozója, elnöke a Képzőművészeti Társaságnak, alapítója és másodelnöke a Történelmi Társulatnak, elnöke a Régészeti Társulatnak. Ő a magyarországi szabadkőműves mozgalom nagymestere. Fáradhatatlanul agitált, szervezett, írt, cikkek százait publikálta. Élete egyik fő művét (Magyarország archeológiája) az Akadémia is díjazta. Tevékenységében széles körű külföldi kapcsolatait is hasznosította: Magyarország külföldi megismertetéséért kevesen tettek akkor nála többet. Műkincsekkel teli lakása a Múzeum épületében a pesti társadalmi élet központja volt: az itt rendszeresített irodalmi szalon a szellem legkiválóbbjait vonzotta. Mindezek után érthető, hogy az általa vezetett intézmény is nagymértékben neki köszönhette fellendülését. Pulszky aktivitása jelentősen hozzájárult a gyűjtemények gyors gyarapodásához. A legkiválóbb szakembereknek a Nemzeti Múzeumba való vonzása pedig e gyűjtemények rendszerezését, tudományos feldolgozását és megismertetését tette lehetővé. Pulszky Ferenc huszonöt éves igazgatósága alatt vált a Magyar Nemzeti Múzeum valóban európai rangú tudományos intézménnyé. 233