AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1994-1998. Budapest (2000)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Somkuti Gabriella: Szervezet, igazgatás és személyzet a Széchényi Könyvtárban 1867-1875

ben gyűjteményei ugy a tudósvilág, valamint a nagyközönség által látogattatnak..." 5) Beszámolót a Múzeum személyzetének tudományos munkásságáról. „Minthogy pedig a tudomány előmozdítása céljából felette óhajtandó, hogy a gyűjtemények fel is dolgoztassanak, nagyon kívánatos lenne, ha a Múzeum személyzetének tudományos közleményei is feljelentetnének" - hangzott a leirat. 6) Végül a jelenleg még meglévő hiányosságok feltárását kérte a minisztérium, akár a gyűjtemények teljességére, akár azok feldolgozására vonatkozólag. Kérte az ezek felszámolására vonatkozó javaslatokat is, de szem előtt tartva a „lehető legnagyobb" takarékosságot. Ezt követően a VKM 1873. november 16-án szólította fel a Múzeumot újabb jelentéstételre, az 1872 júniusától 1873 végéig terjedő időszakról. A megadott szempontok lényegében az 1872-ben közöltekkel megegyezőek voltak.

9 A fentiekben ismertetett kívánalmak egyben tükrözik a minisztérium elvárásait a Magyar Nemzeti Múzeummal szemben: a megnövekedett anyagi lehetőségekhez mért aktív gyűjtést, a szakszerű feldolgozást, a minél szélesebb körű használatot, a munkatársak által végzett tudományos feltáró munkát, végül a fejlesztésre vonatkozó, a takarékosságot is szem előtt tartó javaslatokat. Ez a követelményrendszer egy szakszerű és teljesítményközpontú főhatóság kívánalmai voltak, jobbat, korszerűbbet ma sem lehetne összeállítani. A SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM SZERVEZETÉBEN. ÚJ VEZETŐ A MÚZEUM ÉLÉN A kiegyezés évében a Magyar Nemzeti Múzeum szervezetében négy osztály (tár) működött, élükön egy-egy őrrel: 1) Érem- és régiségtár. Vezető: Érdy János (1796-1871) 2) Természetiek tára. Vezető: Frivaldszky János (1822-1895) 3) Képtár. Vezető: Kiss Bálint (1802-1868) 4) Széchényi országos könyvtár. Vezető: Mátray Gábor (1797-1875) A gyűjtemények gyors fejlődése, valamint új gyűjtemények keletkezése (kézműipari, néprajzi) a meglévő tárak differenciálódását és újak létrehozását eredményezték. A Múzeum tagozódása 1870/7l-ben már a következő képet mutatta, (a zárójelben feltüntetett vezetők nevei már jelzik a pozitív személyi változásokat): 1) Érem- és régiségtár. (Rómer Flóris) 2) Képtár. (Ligeti Antal) 3) Néprajzi tár.* 4) Állat- és növénytár. (Janka Viktor) 5) Ásvány- és őslénytár. (Krenner József) 6) Kézműtár.** 7) Széchényi országos könyvtár. (Mátray Gábor) * 1871-ben létesült, vezetője 1872-től Xantus János. ** 1871-től örökletétként átkerült a szerveződő Iparművészeti Múzeumba. 231