AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

I. Az OSZK 1991-1993-ban - Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1991-1993-ban

minősülő ősnyomtatványokat is sikerült beszereznünk, elsősorban hazai, de részben külföldi piacról is: a 15. századi olasz humanista Sabellicus elégiáinak gyűjteményét (Strassburg, 1498), Hervicus de Amsterdamisnak Frigyes bajor vá­lasztófejedelem halálára írt beszédének rendkívül ritka példányát (Strassburg, 1498), valamint a 15. századi patrasi érsek, Stephanus Thegliatus beszédének 1492-es kiadását. A Térképtár gyarapodásában értékes kéziratos térképek szerepelnek. Ezek közül is kiemelkedő fontosságú az 1771-es, Körmendet és környékét ábrázoló anonim térkép, az 1716-os péterváradi csatát bemutató, a hadállásokat és a császári sereg alakulatait magyarázó alkotás, valamint a gazdaságtörténeti szem­pontból jelentős, ugyancsak színes térkép a Temes megyei lippai kamarai ura­dalom 1820-as állapotáról. Ezek mellett nagyarányú és -értékű ajándékot jelen­tett 1993-ban a Magyar Állami Földtani Intézettől kapott 418 térképlap és 10 atlasz, amelyek hazánk egyes hegyvidékeinek földtani viszonylatait ábrázol­ják és ezt megelőzően a titkos kezelésű térképek kategóriájába tartoztak. Az újonnan beszerzett zenei dokumentumok között a - részben hazai, részben külföldi forrásból származó - kéziratos zeneművek emelhetők ki, így Csenki Imre, a Franciaországban élő Gergely János, a svájci Tamás János, az Amerikai Egyesült Államokban élő Neszlényi Judit, a Kodály-tanítvány Ottó Ferenc és a század eleji Csáth Géza zenekritikus eddig ismeretlen szerzemé­nyei. A Zeneműtár hangzóanyag gyűjteményében - mennyiségében és jelentő­ségében is - nőtt, az immár hagyományosnak számító kazetták és lemezek mel­lett, az új típusú CD-dokumentumok gyarapodása, melynek elsődleges forrása a kötelespéldányszolgáltatás. Azonban ennek hiányosságai a teljességre törekvő gyűjtés lehetőségét jelenleg még megkérdőjelezik. A magyar színháztörténeti emlékek új szerzeményei között egyaránt szere­pelnek eredeti díszlet- és jelmeztervek (Spannkraft Ágoston, Zeke Edit, Szegő György, Khell Zsolt, Bakó József alkotásai), fénykép- és dokumentációs albu­mok (Fedák Sári, Fellegi Teri, Olty Magda, Dayka Margit, Tolnay Klári, Törő­csik Mari, Bessenyei Ferenc, Darvas Iván, Sinkovits Imre művészetéről), vala­mint szövegkönyvek (a Szerzői Jogvédő Hivataltól 1116, a Vígszínháztól 460 magyar és idegen nyelvre fordított mű). A hagyatékok között kiemelendők Kertész Sándor kanadai magyar színigazgató Torontóból hazakerült teljes ha­gyatéka, Makay Margit színművésznő könyv- és kéziratgyűjteménye és az artista művészet forrásanyagaként Winkler-Gazdag Géza memoárja és családi doku­mentumai. Említés történt már a Kortörténeti különgyűjtemény video tárába bekerült dokumentumokról. A sok értékes anyag közül kiemelhetők az ún. életút inter­júk (Bibó István, Fejtő Ferenc, Haraszti Sándor, Szentkuthy Miklós stb.), az 1947 és 1960 közötti filmhíradók, valamint az 1945-1960 közötti időszak játék­filmjei: Fábri Zoltán, Keleti Márton, Bán Frigyes, Szőts István stb. alkotásai. Nagy jelentőségűek a Fekete Doboz munkatársai által 1992 és 1993 között rög­zített - a politikai eseményekről beszámoló - felvételek. 97

Next

/
Thumbnails
Contents