AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Sonnevend Péter: A magyar könyvkiadás a rendszerváltozás éveiben: statisztikai elemzés

szerint 1928-1937. közt csaknem 32,3 ezer könyv és füzet látott napvilágot (Magyar Statisztikai Szemle, 205. 1.), azaz éves átlagban 3228 mű, ez azonban a Corvina című könyvkereskedelmi lap bibliográfiáján alapult, s az csak a forgalomba került kiadványokat összegezte. Csak a lehetséges eltérések nagyságrendjének érzékeltetésére említjük, hogy Bak idézett művében (Bak, 7. 1.) összehasonlítást végzett 1938-ra vonatkozóan a Corvina adatai és a Magyar Könyvészet, 1938 című nemzeti bibliográfia közt, s azt találta, hogy az előbbi módon a kiadványtermés 3136 mű, s az utóbbi szerint 8152 (igaz, itt viszont szerepeltek a hírlapok és folyóiatok is). Mindezek tudatában érdemes értékelni a KSH adatsorait a két világháború közti időszak könyvkiadásáról (ld. 1. számú táblázat). Az Országos Széchényi Könyvtár több évtizedes munka eredményeként mostanában fejezi be ezen időszak kumulált nemzeti bibliográfiai munkálatait (Magyar Könyvészet, 1921-1944.), érdemes volna tehát a jövőben e minden korábbinál megbízhatóbb alapművet a könyvstatisztika pontosításához igénybe venni. Reálisan úgy összegezhetjük a két világháború közti termést, hogy akkor éves átlagban tízezer lakosra 4-5 könyv és füzet jelent meg, a példányszám pedig becslések szerint egy lakosra két példányt eredményezett. A második világháború után tizenöt éven keresztül az volt jellemző, hogy a termésen belül nagyobb arányt képviselt a kisebb terjedelmű füzet (köznyelven: brosúra), mint a könyv (64 oldalas terjedelem fölött). 1945-1959 közt összesen 32,5 ezer könyv és 44,6 ezer füzet jelent meg, míg összesített példányszámuk nagyjából-egészéből azonosnak mondható (könyvek: 259 millió, füzetek: 257 millió). Az éves átlag a művek tekinttében 5143, azaz nincs lényeges eltérés a két világháború közti képtől. Példányszámban már annál inkább, minthogy 1945-1959 közt éves átlagban egy lakosra már 3,4 példány jutott. A 2. táblázat adataiból következik, hogy a későbbiekben a füzetes méretű kiadványok aránya mind a választékban, mind a példánymennyiség terén lényegesen visszaesett, vagyis 1960 óta valóban könyv- kiadásról beszélhetünk. 1960-1969 közt, vagyis tíz év alatt 40 600 könyv és 10 272 füzet látott napvilágot - szembeötlő a füzetek részarányának visszaesése a korábi időszak 58%-áról 25% körülire, miközben a könyvek összesen 438,7 millió, a füzetek 74,55 millió példányban jelentek meg (a korábbi csaknem 50%-os részesedés 14,5%-ra zuhant). Röviden e két időszak úgy jellemezhető, hogy míg a háborút követő első időszak a nagyarányú füzetkiadással lépett túl mennyiségi szempontból az azt megelőző korszakon, addig az 1960-tól kezdődő évtized már a könyvkiadás szorosabban vett körében is nagyobb eredményt hozott. Összesen - könyv és füzet - tízezer lakosra már mintegy 5 különböző mű, s egy lakosra 5-nél több példány jutott. Az 1970-nel kezdődő évtized a további lendületes növekedés időszaka a számok tükrében: összesen megjelent 80,4 ezer féle könyv 732,1 millió példány431