AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Sonnevend Péter: A magyar könyvkiadás a rendszerváltozás éveiben: statisztikai elemzés

Minisztérium közgyűjteményi főosztálya ennek szűkítését kezdeményezte, amire a KSH elnöke azzal válaszolt, hogy felszólította a művelődési minisztert a sta­tisztikai adatfelvétel munkájának saját eszközökkel történő elvégzésére. így ke­rült a feladat 1987-ben az Országos Széchényi Könyvtárba, melynek Kötelespél­dány Szolgálata keretében - átvéve a KSH korábbi feldolgozási módszerét ­készül azóta is az adatfelvétel (a számítógépes feldolgozást a minisztérium által biztosított költségkeret terhére a KSH Számítóközpont végzi). A KSH által készített számítógépes táblázatok (leporellók) képezték az alapját a legutolsó évekig a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülé­se által évente megjelentetett éves statisztikai köteteknek. A magyar könyvki­adás adatai című kötetek 1987-ig igen részletezőn - kb. 250 oldalon - mutat­ták be az adott tárgyév termését, majd 1988-ban már csak egy rövid sokszoro­sított füzet látott napvilágot 34 oldalon (szerkesztette Varga Alajosné, akárcsak a korábbi köteteket; megjelent 1989-ben). Valószínűleg az egyesülés a későbbi­ekben nem kapott olyan mértékű anyagi támogatást, hogy e fontos kiadványt folytatni tudta volna. Közben jelentősen megváltozott a hazai könyvkiadás. Míg korábban egyér­telmű volt az állami kiadók dominanciája, s az egyéb („nem hivatásos") ki­adók többsége is állami pénzből vállalkozott kiadvány megjelentetésére (tanács, múzeum stb.), továbbá a nyomdai-sokszorosító helyek döntő többsége is álla­mi tulajdonban működött, s ez legalább elvben nem jelenthetett ellenérdekelt­séget a kötelespéldányok beszolgáltatása terén (a 16-16 példány könyvből és fo­lyóiratból, 4-4 példány hangzó anyagból stb. mind ingyenes), addig a mai - meg­határozó mértékben privatizált - könyvszakma többszörösére nőtt számú részt­vevője gyakorta nem tud, s nem is akar tudni a kötelespéldányokra vonatkozó előírásokról. Halaszthatatlanul fontos mielőbb olyan új kötelespéldány törvényt hozni, amely minden állampolgár számára megszabja a teljesítendő előíráso­kat, másrészt anyagi téren olyan eszközöket érvényesít, amelyek kiküszöbölik az ellenérdekeltséget (adókedvezmény, később esetleg fizetett kötelespéldá­nyok). Addig a könyvstatisztika alapjául szolgáló kötelespéldány-anyag teljessé­ge nem biztosítható, más szóval a mai könyvstatisztikai adatfelvétel becslések szerint legalább 10%-kal alacsonyabb értékekkel számolhat, mint a valós könyvkiadás. Visszatekintés A magyar könyvkiadás kezdetétől - Hess András 1473-ban Budán kiadott krónikájától - napjainkig becslésszerűen 700-750 ezer könyv és füzet jelenhe­tett meg: ebből mintegy 200-250 ezer a XX. századig, 200 ezer 1901-1944 közt, s közel 300 ezer 1945 óta. A két világháború közti időszakról rendelkezésre álló adatsorok is sok bi­zonytalanságot mutatnak. A Magyar Statisztikai Szemle 1938-as összefoglalása 430

Next

/
Thumbnails
Contents