AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Sonnevend Péter: A magyar könyvkiadás a rendszerváltozás éveiben: statisztikai elemzés

A magyar könyvkiadás a rendszerváltozás éveiben: statisztikai elemzés SONNEVEND PÉTER „Az új magyar könyvkiadás nagy eredményeit zavaró hibák kiküszöbölésére 1953-ban megalakult a Kiadói Tanács és annak titkársága, majd ebből 1954ben létrejött a Kiadói Főigazgatóság. A Kiadói Főigazgatóság a Központi Statisztikai Hivatallal együtt alapos vizsgálatokkal felmérte a magyar könyvkiadás akkori helyzetét, és a szükséges változtatások bevezetésével 1955 elejére kialakította a nagyjából mfáig is működő kiadói rendszert" - írta Bak János 1960ban, A magyar könyvkiadás 1945-1959. című munkájában (Bak, 9. 1.). E kiadói rendszer nagyjából végül is a nyolcvanas évek végéig érvényben maradt, s két pillérre épült: az állam által fenntartott egy-két tucat hivatásos kiadóra (ezek jelentették meg a választék felét, s a teljes példányszám döntő többségét), miközben a hivatalos kulturális politika az általa támogatott értékek megjelentetését jelentős dotációval segítette elő. Mindkét tényező a rendszerváltozás időszakában átalakult: a könyvkiadás gyakorlatilag alanyi állampolgári joggá változván elveszítette ezt a centralisztikus jellegét, másrészt a könyv vitathatatlanul áruként került és kerül a piacid, s a piaci törvények érvényesülését - a tankönyvkiadás kivételével - alig befolyásolják alapítványi támogatások és hasonló nem piaci eszközök. Ennek a viharos folyamatnak kívánatos a mielőbbi reális megítélése, s a reális jelző azért is kívánkozik ide, mert a könyvszakma képviselői gyakorta és érthetően igen szubjektíven nyilatkoznak róla. A statisztika sokak szerint a hazugság kifinomult formája. Lehet az, ám e veszély tudatában, s a szükséges fenntartások nyílt megfogalmazásával mégis olyan eszközt láthatunk a statisztikai megközelítésben, amely aligha nélkülözhető. A magyar könyvkiadás utóbbi éveinek tendenciái nem értékelhetők egyedül a statisztika eszközeivel, de ez fordítva is igaz: alapos értékelés nem tekinthet el a statisztika által leszűrhető következtetésektől. A magyar könyvstatisztika évszázados múltra tekint vissza. A Központi Statisztikai Hivatal az 1897-es kötelespéldány-törvény értelmében teljes kötelespéldány-sort kapott a statisztikai számbavétel érdekében. Ezzel együtt a XX. század ötvenes éveiig rendszeres és részletező adattáblázatok nem jelentek meg, jóllehet számos igen értékes összegezés született. A KSH egészen a nyolcvanas évek közepéig kapta a teljes köteles-sort, mígnem az akkori Művelődési 429