AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Wix Györgyné: Egy magyar jakobinus könyvtára. (Hajnóczy József könyvei az Országos Széchényi Könyvtárban)
kerültek Laczkovics és Hajnóczy elfogatásakor lefoglalt könyvei, iratai és levelezésük, ... amit a Tábla még ugyanabban az évben a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárának ajándékozott." 53 Mint a bevezetőben említettem, a könyveken kívül kéziratokat, leveleket is kapott a könyvtár. Szabó Miklós, a királyi ítélőtábla elnöke 1876. aug. 21-én, 996/1876 sz. alatt engedélyezte „a curiai levéltárba jutott s legközelebb feltalált 3 kötet földirati és statisztikai kézirat-, 3 csomag történelmi feljegyzés - 1 csomag magánlevelezés, 1 csomag szabadkőművesi jegyzet, és a szabadkőművesi kötényt tartalmazó bőrtoknak... átengedését." 54 Ezeket Fraknói Vilmos vette át 1876. aug. 31-én, s akkor még ebben az anyagban volt Hajnóczy kiadásainak napról napra vezetett jegyzéke, amelyből Szinnyei az 1896-ban megjelent kötetben Hajnóczy-ról írván többször idéz. A naplót Hajnóczy 1788-tól elfogatásáig vezette: 1794. augusztus 16-án még virágokat vásárolt, hogy közelgő házassága végett Bécsből hozatott bútorait a „molyoktól megóvja", s aznap este tartóztatták le. A könyvtár szempontjából is érdekes lenne ez a számadás-napló, mert megtudhatnánk, hogy és mennyit áldozva jutott hozzá az akkor a tiltott könyvek jegyzékén lévő legújabb megjelenésű forradalmi kiadványokhoz. Bónis kutatásaiból tudjuk, hogy a Moniteur-t Szecsenácz Jakab kamarai és Stettner József helytartótanácsi titkárral együtt járatta, 55 s hogy „a franczia revolucziónak előmenetelét mindig leste, és róla protocollokat vitt." 56 Micsoda odafigyelés, milyen anyagi áldozatok révén jutott hozzá az 1794-ben letartóztatott Hajnóczy olyan kiadványokhoz, amelyek 1793-ban jelentek meg külföldön (pl. Paine: Die Rechte des Menschen 1793-as kiadása), nem is szólva arról, hogy iratai között egy 1794. évi Französisch Militärscher Catechismus-t is találtak! 57 Felforgató eszméktől mentesnek minősített, és testvérének visszaadott könyvei elsősorban szépirodalmi művekkel, (pl. Klopstock, Ariosto, Goethe, Wieland), tudományos munkájához szükséges, a történelemmel és annak segédtudományaival foglalkozó művekkel (pl. Abhandlung von den Grundsätzen der Münzwissenschaft, vagy a jegyzékben „ars verificandi data, liber Gallicus"-ként felvett L'art der verifier les dates des f aits historiques..., amelynek 1750. és 1770. évi kiadásai voltak egy kötetesek, ill. Cornides, Bél, Katona, Kovacsics munkái) egészítették ki az elkobzott politikai, filozófiai, közgazdasági és hadtudományi szakanyagot. No és természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az „ártatlan" könyvek között nyelvkönyvek is voltak, bizonyítva, hogy Hajnóczy nemcsak latinul, németül, franciául és olaszul tudott, ahogy ezt az általa gyűjtött művek tanúsítják, hanem angolul 58 , spanyolul, horvátul és csehül vagy szlovákul is. A Fodornénak visszaadott könyvek között szerepel egy „Grammatica Anglicana", egy „Grammatica Hispanica", egy „Einleitung zur kroatischen Sprachlehre" és egy „Grammatica linguae Bohemicae", tehát legalább is tanulta ezeket a nyelveket. És - természetesen - görög-latin szótára is volt, a jegyzékben Schreverii Lexicon-ként, amelyet Benda Cornelius Schrevelius: Lexicon manuale Graeco-Latinum c. több kiadást megért műveként old fel. Az elkobzott és az „ártatlan"-nak minősített könyvek között természetesen átfedések is van422
