AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - W. Salgó Ágnes: János pap országa. Barangolás könyvek között egy legenda nyomában

tért, miután megtalálta a kelet felé vivő lehetséges tengeri utat. Covilháot ezután a király Etiópiába küldte, ahová meg is érkezett 1492-93-ban. Barátságosan fogadták, de nem engedték többet haza. Tekintélyes emberként élt köztük még 1520-ban is, amikor egy újabb portugál expedíció érkezett oda. Ennek tagja volt Francisco Alvares is, aki meg is írta utazásának történetét és találkozását Covilhäo-val.

73 Covilhäo beszámolt indiai eredményeiről is, s az ottani keresztényekről. Alvares munkáját használta fel Giovio Paolo (1483-1552), a történeti munkájának Etiópiáról szóló részében

74

. Ez a történeti összefoglaló mű viszont ismét újabb feldolgozások forrásául szolgált, így például később a magyar Valkai Andrásnak is.

75 A 15-16. századi térképeken is szinte mindig feltüntették Etiópiában János pap országát, ennek egyik szép példája az Ortelius-féle térkép. (Id. 3. kép)

76 Az összefoglaló történeti munkákban is előszeretettel írnak János papról. Megemlíthetjük itt Johannes Boemust is (1436-1506), aki többek között leírja, hogy az etiópok királyát Pretoianesnak hívják, a városa Garama, ahol nincse3. János presbyter országa. Ortelius, Abraham: Theatrum orbis terrarum. Antverpen, apud Christophorum Plantinum, 1579. p. 89. OSZK jelzete: App.H. 2565b 388