AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - W. Salgó Ágnes: János pap országa. Barangolás könyvek között egy legenda nyomában

és az Egyetemi Könyvtárban levő (Cod.Lat. 71) két eltérő szöveghagyományt tükröz. A Nagyenyedi kódex 1462-ben íródott Magyarországon, 112 fóliót tartaimazó papír kódex, aminek első 66 levelén a Képes Krónika szövege olvasható, utána egy magyar nyelvű csízió, majd pedig a 68. levélen kezdődik János presbyter latin nyelvű levele, s csonkán ér véget a 76. levél verzóján.

48 Szövege egy erősen bővített változat, a Zarncke-féle családfa szerint a C ill. D variánssal rokonítható, de vannak benne egyéb eltérések is. Az Egyetemi Könyvtár pergamen kézirata 85 fóliót tartalmaz, s scriptora, Sztárai Máté, 1475-ben másolta. A 76. levélig Guido De Columna História Troiana-]a található, a 77-78-on János presbyter levelének legkorábbi és legrövidebb változata olvasható. A két kézirat szöveghagyományának a vizsgálata egy külön dolgozat tárgya lehetne.

49 Magyarországon és Erdélyben a 15. században ismert volt tehát a János papról szóló legenda, erről egyébként a magyar irodalombeli utóélete is tanúskodik, de erről majd később szólunk. Rendkívüli népszerűségét bizonyítja a már említett számos latin nyelvű változatán kívül az ugyancsak igen korai fordításai is. Számos német, francia, olasz, spanyol, sőt orosz, szerb és héber nyelvű változata is van.

50 A levél keletkezésének helye teljes homályba vész. Egyesek Konstantinápolyi eredetűnek tartják, ennek viszont ellentmond a néhány kifejezetten Bizánc-ellenes megjegyzése. Az látszik a legvalószínűbbnek, hogy valahol a keresztes háborúk színhelyének közelében íródhatott, tehát a Földközi-tenger keleti medencéjének körzetében, ahol a latin műveltség is élt, a görög is hatott, ugyanakkor a keleti kereskedelem révén a távoli országokból is érkeztek hírek. A rejtély megfejtése a jövő feladata. János pap levelének népszerűsége és szavahihetőségének látszata arra késztette III. Sándor pápát, hogy 1177-ben, Velencéből levelet írjon hozzá, melynek dátuma szeptember 27. Latin kézirathagyományát ugyancsak Friedrich Zarncke elemezte és közölte.

51 A pápa, mint már korábban említettük, egy bizonyos Philippus magisterre hivatkozik, aki az orvosa volt: „dilectus filius noster, magister Philippus, medicus et familiáris noster...", és aki sokat mesélt János pap országáról, de az előbbi levélre vonatkoztathatóan egyetlen utalás sem olvasható a pápa írásában. A pápa azért küldi Philippust a presbyterhcz, hogy gyarapítsa a távoli uralkodó hitbeli ismereteit. Arról viszont nincs adatunk, hogy Philippus útja megvalósult-e. Lynn Thorndike szerint nagyon valószínű, hogy a személye azonos azzal a bizonyos Philippus Tripolitanus-szal, aki a 13. század elején antiochiai tartózkodása idején megtalálta a pseudo-arisztotelészi munkát, a Secretion Secretorum-ox, mégpedig arab fordításban (Sin- al-asrar), és 1243 táján latinra fordította.

52 Véleményünk szerint ez aligha lehetséges, hiszen közben több évtized telt el, s a fordításkor már ugyancsak aggastyánnak kellett volna lennie. A levél megszólítása így hangzik: „Sándor püspök, Isten szolgáinak szolgája, Krisztusban igen kedves fiának, Jánosnak, az indiaiak jeles és felséges királyának, üdvözletét és apostoli áldását küldi." Ismét felmerül tehát a kérdés, va380