AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - W. Salgó Ágnes: János pap országa. Barangolás könyvek között egy legenda nyomában

ból van, s két ametiszt oszlop tartja. Ez a drágakő nem engedi, hogy valaki berúgjon az asztalnál. A palota bejárata előtt áll egy hatalmas, sokemeletes, oszlopos torony, aminek a tetején egy tükör van, s ebben meg lehet látni, hogy mi történik a környező tartományokban; tizenkétezer fegyveres őrzi éjjel és nappal. Étkezésekkor az asztalnál hét király, hetvenkét herceg és 365 gróf szolgál fel. János pap jobbján ül 12 érsek, a balján húsz püspök, kivéve Szent Tamás patriarcháját, valamint a szamarkandi protopapa-t, és a susai archiprotopápát, ahol János papnak királyi trónusa és palotája is van. Ahová ezek a főpapok havonta felváltva visszamennek. Az apátok is bizonyos napokon teljesítenek nála szolgálatot. János pap birodalmának nagysága szinte felmérhetetlen a levél szerint. A szerző éppen ezért azt tanácsolja: „Ha meg tudod számolni az égbolt csillagait, a tenger fövényét, akkor számláld meg birodalmunkat s hatalmunk nagyságát!"

43 A későbbi szövegbetoldások, ezek egyike volt a borsszüret, tovább gazdagítják a mesés elemek körét. A „B" változat, ami 1192 táján keletkezett, hosszan leírja János pap második palotáját, a „C" variáns tartalmazza a legtöbb bővítést, s 1221 táján készülhetett, ebben olvashatunk Gógról és Magógról, valamint más szörnyű népekről. A levél feltűnően sok keleti hatást mutat. Jól ismerhette a szerző a keleti kereskedelem árucikkeit: fűszerek, drágakövek stb. János pap tizenhárom emeletes tornyában egyesek az alexandriai világítótorony és az ephesosi Diana szentély együttes hatását látják

44 A 12. századi zsidó utazó, Benjamin de Tudela, az alexandriai toronyról azt írja, hogy már 50 napi távolságról észre lehetett venni a Görögországból és a nyugatról ellenséges szándékkal érkező hajókat, mégpedig egy, a torony csúcsán elhelyezett üvegtükör segítségével.

4 De sok rokon vonást lehet találni az Ezeregy éjszaka meséiben is, különösen Szindbád hatodik utazásában. A kőfolyó motívumának is van keleti párhuzama, sőt esetleges forrása is, mégpedig a 9. századi híres zsidó utazó, Eldad Had-dani útleírásában.

46 Ebben részletesen ír a zsidók elveszett tíz törzséről és arról a kőfolyóról, a Sambatyonról, ami hat napig folyik, s csak szombaton áll meg, akkor viszont tűz veszi körül, felhő ereszkedik rá. Mögötte élnek „Mózes fiai", akiket látni is lehet, beszélni is lehet velük, de a folyón átkelni képtelenség. A homoktengerben élő halaknak is van valóságalapja: Sven Hedin, svéd utazó, a múlt század végén a perzsiai sivatagban látott olyan pikkelyes, lapított testű, halhoz hasonló gyíkokat, amelyek több métert is tudtak „úszni" a homokban, anélkül, hogy fejüket közben kidugták volna. Ezeket a helybeli lakosok ízletes eledelnek találták.

47 János pap levele hazánkban is népszerű lehetett, s a kéziratgyűjtemények átnézése valószínű, hogy még újabb változatok felbukkanását jelenthetné. A Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában őrzött Nagyenyedi kódex (K 32) 379