AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - W. Salgó Ágnes: János pap országa. Barangolás könyvek között egy legenda nyomában

mánnyal. A Tamás-akták elmondják, hogy amikor az apostol Indiába érkezett, a már említett király, Gundaphar vagy Gondopharnész megbízta egy palota építésével. Tamás viszont az erre szánt összeget szétosztotta a szegények és nélkülözők között. A király megharagudott, és börtönbe záratta az apostolt. Nem sokkal ezután a király fivére megbetegedett, meghalt és feljutva a mennybe látott ott egy csodás palotát. Amikor megkérdezte, hogy kié az, azt válaszolták, Gondopharnészé, és Tamás építette neki. Ekkor a király fivére engedélyt kért a visszatérésre, s később a földön mindketten keresztények lettek, s Tamás keresztelte meg őket. Az említett király Észak-Indiában uralkodott, onnan viszont az apostol elment Mazdái királyságába. Itt prédikációiban a szigorú önmegtartóztató életet propagálta, és követője lett a király hitvese is. Ez a tény viszont rendkívüli konfliktust okozott a házaspárnak, s végül a király megölette Tamást. Az apostol tanítványa volt Vizán is, a király fia, aki Tamás holttestét a királyi sírboltba helyeztette, de később egy keresztény hívő nyugatra vitte. Ezt a nyugati helyet már a legkorábbi időktől Edessával azonosítják. A kivégzés színhelyeként viszont Mailapurt említik, ami Madras elővárosa, tehát Dél-India. Tamás dél-indiai működésének igen erős a hagyománya. A 6. századi alexandriai kereskedő majd szerzetes, Kozmasz Indikopleusztész a Malabár-parton és Ceylon szigetén is talált keresztényeket. A 13. században Marco Polo pedig a Koromandel parton, vagyis Mailapur környékén. A helybeli hagyomány szerint ott halt vértanú halált Tamás apostol, holttestét pedig a település fölött emelkedő hegyen épült templomban temették el.

22 Tamás apostol dél-indiai eltemetésének ellentmond az Akták etióp nyelvű változata, mert ez Mazdái országát Quantarianak hívja, ami viszont egybecseng Gandharával, ami Észak-Indiában van, s királyai nem indiaiak hanem perzsák voltak.

23 Ugyancsak nem elhanyagolható az a tény sem, hogy Mazdái király neve sem indiai hanem perzsa. Az is közismert, hogy a perzsiai városok szoros kereskedelmi kapcsolatban voltak a Malabár-parttal, és a mezopotámiai összeköttetésekről tanúskodik az is, hogy a malabár parti keresztények liturgikus nyelve a szír volt. A 4. századi Szent Ephraim, aki Edessában működött, egyik himnuszában azt írja, hogy Tamás teste egyszerre megtalálható Edessában és Indiában; ez úgy értendő, hogy az ereklyéknek csupán egy része került a szírek városába. Tbursi Szent Gergely pedig a De gloria martyrwn című művében megemlít egy bizonyos Theodort, aki indiai útjáról visszatérve elmesélte, hogy az apostol testét először Indiában temették el; a pontos helyét nem említi, de van ott egy monostor és egy csodálatos templom. A szent sírja előtt pedig egy mécses ég éjjel-nappal, anélkül, hogy kifogyna belőle az olaj. Edessáról annyit mond, hogy ott, ahol az apostol maradványai pihennek, évente lejátszódik a csoda, hogy a város kútjainak vize az apostol ünnepére megemelkedik.

24 Szent Tamás hagyományának összekapcsolódása János papéval tette különösen közkedveltté az utóbbi alakját a középkorban. 1122-ben egy indiai patriarcha jelent meg a pápánál, II. Callixtusnál. A látogatásról két leírás maradt fenn, az egyik egy anonym szerző műve, De adventit patriarchae Indorum sub Callixto papa 372