AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - W. Salgó Ágnes: János pap országa. Barangolás könyvek között egy legenda nyomában

//. Ennek legkorábbi kézirata a 12. században keletkezett, de számos kódexe is­mert a 13-14. századból. A másik forrás pedig a reimsi Odo, St. Remy apátjának (1118-1151) egyik levele egy bizonyos Thomas grófhoz, amelyben beszámol egy indiai érsek római látogatásáról. Az esemény pontos időpontját a két mű adatai­nak egybevetésével lehet megállapítani, az anonym mű szerint ez Callixtus pápa uralkodásának 4. évében történt, ez viszont az 1122. február 2. és 1123. február 1. közti időszak, míg Odo nem említi sem a pápa nevét, sem az évet, hanem csak a hónapot és a napot: a mennybemenetel utáni pénteket (= május 5.). A patriarcha látogatása tehát 1122. május 5-én volt. 25 Az anonym mű, a De adventu szerint a János nevű indiai patriarcha a pal­liumért érkezett Konstantinápolyba, s ott találkozott a pápa követeivel, akik éppen a keleti és a nyugati egyház közötti egyik vitás kérdésben próbáltak egyezkedni. A patriarcha megkérte őket, hogy ő is velük tarthasson Rómába, hogy tiszteletét tehesse a pápánál és beszámoljon Szent Tamás apostol indiai csodájáról. Az említett napon a lateráni palotában gyűlt össze a klérus és a vi­lágiak sokasága, s maga II. Callixtus pápa is jelen volt. A patriarcha bemutatta városát, Hulnát, ami India fővárosa, s olyan nagy, hogy csak 4 nap alatt lehet körüljárni. Hatalmas falak veszik körül, s ezek olyan szélesek, hogy egymás mellett két római kocsi közlekedhetne a tetejükön, magasságuk pedig a római tornyokéval vetekszik. A városon keresztül folyik a Physon folyó, a paradicsomi folyók egyike, a vize ragyogó, s aranyrögöket és drágaköveket sodor magával. A vidéket hithű keresztények lakják, akik között nincs sem hitetlen, sem pedig eretnek. A városfalakon kívül, nem messze van egy hegyecske, amit egy igen mély tó vesz körül, s ezen a hegyen áll Szent Tamás apostol temploma. A tó körül a tizenkét apostol tiszteletére tizenkét monostort is alapítottak. De a hegyre csak az évnek egy adott időszakában lehet eljutni, mégpedig az apostol ünne­pét megelőző és követő nyolc nap alatt. Ekkor a tó visszahúzódik, s így száraz lábbal lehet átjutni. Messzi vidékekről zarándokolnak ide hívők és nem hívők, hogy bajaikra orvoslást leljenek Szent Tamásnál. A templom szentélyében van egy csodálatos ciborium, aranyból és ezüstből, amit a folyóból származó drága­kövek ékesítenek. Ezenkívül van egy ezüst, teknőszerű tál, ami ezüst láncon függ, s ezen van az apostol érintetlenül és romlatlanul megmaradt teste, még­pedig „stans etiam et erectus super earn tamquam vivens cernitur" - azon ki­egyenesedve állva, úgy hogy élőnek látszik. Előtte pedig egy balzsammal teli mécses ég, és sohasem fogy ki belőle a balzsam. Ennek egyébként csodatevő gyógyereje is van. Amikor a szent ünnepét ülik, a hívek könyörögnek egy kis balzsamért, s aki bekeni magát vele, meggyógyul. A patriarcha a segédkező püspökökkel leemeli a testet, s az oltárnál egy arany székre ültetik, majd pedig elkezdődik a szentmise. Amikor az áldoztatáshoz érnek, a patriarcha az ostyá­kat egy arany paténára helyezi, odalép a szenthez, elé tartja, s Tamás apostol úgy mintha élne, megáldoztat minden igaz hívőt, de ha olyan valaki járul elé, aki hitetlen, eretnek vagy pedig súlyos bűn terheli, akkor az apostol visszahúz­373

Next

/
Thumbnails
Contents