AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - W. Salgó Ágnes: János pap országa. Barangolás könyvek között egy legenda nyomában

János pap pap alakja itt már ellenszenves figura, s a legenda utóéletében ennek a felfogásnak is megtalálhatjuk a párhuzamait más népek irodalmában is. Ezeket számbavéve Turóczi-Trostler József az egész legendát a földi, kulináris paradicsomok mítoszainak körébe sorolta, s mint ilyet, az emberiség egyik ősképének, „ősimago"-jának tekintette.

3 A történet egyes elemei valójában a messzi ókorba nyúlnak vissza, s forrásai között találjuk a Nagy Sándor regényt éppúgy, mint az ókeresztény legendák némelyikét, a különböző keleti kultúrák mese- és hiedelemvilágát ötvözve az útleírások és tudósítások számos valós elemével. János pap országának legendája sok módosuláson ment át, s véleményünk szerint ennek csupán egyik rétege a földi paradicsom eszem-iszom országának nem éppen pozitív erkölcsiségű elképzelése. Érdemes tehát áttekinteni a legenda módosulásának legfontosabb állomásait, mert csak ezek átgondolásával érthető, miért tudott egy csupán a mesék világába tartozó alak akkora hatást kifejteni. Királyok követeket indítottak a felkutatására, segítségében hosszú évtizedeken át bíztak a mohamedánok ellen küzdő keresztes hadak, a keresésére induló misszionáriusok és.utazók tudósításaikkal nagyban hozzájárultak részint a földrajztudomány és térképészet, részint az iszlám tanulmányok és általában a keletkutatás fellendüléséhez. A legenda ősi magjához sok valós történeti esemény kapcsolódott, s ezek a hitelesség látszatát sugallták a távoli, keresztény király létével kapcsolatban. Éppen ezért évszázadokon át keresték őt és utódait, sokszor azonosították egyik vagy másik távoli ország uralkodójával, de később beigazolódott, hogy tévedtek. Megtalálhatatlan volt, mert úgy ahogy elképzelték, sohasem létezett. Alakja felbukkan számos nép irodalmában, a róla szóló értékelések és elemzések mennyisége szinte áttekinthetetlenül gazdag. A kutatásban a legnagyobb érdemet Friedrich Zarncke szerezte, aki a múlt században több évtizedes munkával üsszegyűjtötte az eredeti forrásokat, sőt az egyik legfontosabbnak, az ún. János pap levél-nek családfáját is felállította, számbavéve közel száz kéziratát.

4 A források eredeti nyelvű szövegének kiadásával ösztönözte a további kutatásokat. Munkája alapvetően fontos, annak ellenére, hogy néhány megállapítását utóbb korrigálni kellett. Az újabb, modern szakirodalmat is figyelembevéve összefoglaljuk tehát a mesés történet tartalmi gyarapodásának, módosulásának folyamatát, miközben azt is vizsgáljuk, hogy az egyes valós történeti események, ismeretek milyen hatást gyakoroltak a legendára, illetve ez utóbbi mennyiben ösztönzött bizonyos kutatásokat. Induljunk hát gondolatban egy hosszú útra, időbeli és térbeli messzeségekbe, a rejtélyes János pap nyomába eredve. Barangolásunk első állomása Viterbo, az időpont 1145. november 18. III. Jenő pápa udvarában szívesen látott vendég jelent meg, Hugo, a gabalai püspök.

5 A főpap nagy szolgálatot tett a latin egyháznak, hiszen két évvel koráb366