AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Soltész Zoltánné: Egy 1580. évi Augustana Confessio-kiadás reneszánsz kötése és possessorai
radt az a bejegyzés, amelyet 1581. február 27-én Polykarp Leyser (Lyser) wittenbergi lelkész és superintendens írt a kötetbe: „D. PAVLVS, 2. Tim.2. Stude seipsum exhibere Deo, operarium non erubescendum, recté secantem sermonem veritatis. Polycarpus Leiser. D. Pastor et Superintendens Vuitebergensis. 27. Feb. Anno 1581." A neves lutheránus teológus, Polykarp Leyser (1522-1610) Winendenben, a württembergi hercegségben 1552. március 18-án született. Tubingeni tanulmányait befejezve az ausztriai Göllersdorfba hívták lelkésznek. 1576-tól azonban már Wittenbergben volt a teológia professzora és a reformáció lutheri irányzatának egyik kiemelkedő képviselője. 1579-ben a Formula Concordiae egyik összeállítója volt. Bár tevékenységéhez Wittenberg nyújtotta a legkedvezőbb feltételeket, 1588-ban a Johann Maiorral folytatott vitája miatt Braunschweigbe távozott. 19 E vitáról az 1584-től három évig Wittenbergben tanuló Csanádi János evangélikus lelkész 20 is beszámolt az 1587. március 22-én Johann Jacob Grynaeushoz (1540-1617) intézett levelében. 21 Polykarp Leyser 1593-ban visszatért Wittenbergbe, de már a következő évben Drezdába költözött, ahol a neki felajánlott udvari főprédikátori tisztet töltötte be. Nemcsak wittenbergi professzori működése idején, hanem később is igen fontosnak tartotta az evangélikus teológusképzést. E cél támogatására egy bizonyos összeget hagyott a wittenbergi egyetemre, amelyet minden évben két alkalommal - Polykarp és Erzsébet napján - kellett kifizetni az arra érdemes hallgatóknak. 22 1610. február 22-én, 88 éves korában halt meg. Teológiai művein kívül számos vitairata, prédikációja, üdvözlő- és gyászbeszéde jelent meg nyomtatásban. 23 Ünnepi prédikációval üdvözölte II. Keresztély (1591-1611) szász választófejedelmet uralkodásának megkezdése és házasságkötése alkalmával. Ugyancsak Ehrenpredigt-et adott közre, amikor II. Keresztély öccse és utódja, I. János György (1611-1656) Elisabeth von Württemberggel kötött házasságot. 24 Számos vitairata közül magyar vonatkozása miatt számunkra az a két kiadványa a legérdekesebb, amely Melchior Kiesel bécsi püspökkel folytatott vitáját közli arról a kérdésről, hogy vajon a magyar rendek engedélyeznék-e a vallásszabadságot. Kiesel püspök e kérdésben kifejtett negatív véleményével szemben Polykarp Leyser pozitív értelemben foglalt állást. Mindkét nyomtatványt Apponyi Sándor szerezte meg Hungarica-könyvtára számára. 25 E két hungarikán kívül Polykarp Leyser 16. századi kiadványai közül is több megvan az Országos Széchényi Könyvtárban: így a Matthäus Tragen drezdai udvari prédikátor feletti gyászbeszéde 26 , egy wittenbergi hallgatójának disszertációja 27 , továbbá Elias Hasenmüllernek az ő kiadásában megjelent két munkája, a História Iesuitici ordinis négy kiadása, valamint a Jesuiticum ieiunium. 28 A jezsuita rendtörténetre hamar elkészült az ellenvélemény: 1594-ben Ingolstadtban látott napvilágot Peter Stevart Apologia oder Rettungschrifft ßr 355
