AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Soltész Zoltánné: Egy 1580. évi Augustana Confessio-kiadás reneszánsz kötése és possessorai

die lobwirdig Societet Iesu, wider Polycarpi Leysers.

.. Histori dess Jesuitischen Ordens című terjedelmes munkája.

29 A wittenbergi és a többi német egyetemet látogató magyar diákok jól ismerték Polykarp Leysert, mint a lutheri irányzat egyik vezérét. 1584-ben ő avatta lelkésszé például Albertus Husselius privigyei lelkészt, valamint Fábián Tamást és Bulgarius Györgyöt, akik 1584. december 16-án utaztak Wittenbergbe.

30 Polykarp Leyser művei - részben bizonyára egykori hallgatói révén - hamar eljutottak Magyarországra. A szegedi kutatócsoport Kassa város olvasmányai 1562-1731 című kötetében több, mint két tucat kiadványa szerepel, köztük két példányban a Christianismus

21

, egy-egy példányban a Regenten Spiegel

22 és a Vita Christi című munkája,

33 továbbá prédikációi és disputációi. E kiadványai közül egy a Szent Erzsébet templom könyvei között, a többi - két prédikáció kivételével - a városi nyilvános könyvtár katalógusában szerepel, tehát bárki olvashatta őket. A kivételként említett két prédikációt magánszemély, Sebastian Türk javainak 1623. január 16-án kelt inventáriuma említi.

34 A kassai adatok alapján joggal feltételezhető, hogy Polykarp Leyser kiadványai más magyarországi városok könyvtáraiba és evangélikus híveihez is eljutottak. A tanítványai és művei révén Magyarországon is meglehetősen ismert Polykarp Leyser 1581. évi bejegyzése után egy közel száz évvel későbbi, újabb bejegyzés tájékoztat kötetünk további sorsáról. Ez az eredeti előzéklevél verzóján olvasható, ünnepélyes hangvételű, hosszú bejegyzés azonban már két magyarországi possessor nevét őrizte meg: „a/co Concordia sive Concors Articulorum Orthodoxae Confessionis Augustanae quartő Calendas Decembris Anni 1672 in perpetuum favoris mutui IIVEVÓCTDVOV (helyesen: UVTIUÓOT>VOV) ad me Samuelem Faschko, Pannonium Uyheliensem per Lectissimam atq3 Nobilissimam Matronarum, Annám Mariam von Hellenbach devoluta, quae utinam Constantem Confessionis Catholicae consensum cum Articulis Augustanis in cordis mei imo ad ultimos usq3 cineres conservet, corroboret atq3 confirmet. Corroborat Concors concordia, corda coronat." (3. kép) E szerint Faschkó Sámuel 1672. november 28-án Anna Maria von Hellenbachtól kapta ajándékba a könyvet. Apja Faschkó Jakab evangélikus lelkész volt, aki 1648-1654 között a Trencsén megyei Bán községben rektorként működött. Két műve jelent meg Trencsénben 1650-ben, illetve 1651-ben.

35 Később Bazinban lett szlovák lelkész

36 és Sámuel fia - Nagy Iván szerint - itt született.

37 Faschkó Sámuel 1673. május 12-én iratkozott be a wittenbergi egyetemre.

38 Ugyanebben az évben Wittenbergben jelent meg Diatribe sacra című disszertációja, amelyet - többek között - Bazin város első lelkészének, rektorának és a város tanácsosainak ajánlott.

39 Mivel Nagy Iván a családot Faschoként említi, érdemes utalni arra, hogy Sámuel neve a wittenbergi egyetem anyakönyvében „Sámuel Faschko Pannon. Basing.", a disszertációjában „Sámuel Facschkó (sic!) Balinga Hungarus", a kö356