AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: Korabeli tudósítások Nürnbergben az 1514. évi magyarországi parasztháborúról

túlmenően azonban róluk többet - legalább is bizonyosat - nem lehet tudni. A másolatban a Scheurl család által a magyarországi parasztháborúról megőrzött beszámolók azonban némi támpontot nyújtanak, hogy legalább foglalkozásuk kikövetkeztethető legyen. Az írásokban ugyanis feltűnően gyakran esik szó vásárokról és kereskedőkről. így a nagyszombati és az elmaradt budai

45 vásárról. A harcok során Magyarország jelentős területein ebben az időben a kereskedelmi élet teljes összeomlása következett be,

46 amelynek káros hatása Nürnbergben is érzékelhetővé vált.

4 A parasztsereg által bevett Várad kapcsán külön is szóba kerültek a kereskedők, akiknek Magyarországról és Erdélyből egyaránt igen fontos volt ez a város.

4 Név szerint külön is említés esik a csanádi Kalmár Lukács szatócsról, akit a levél címzettje esetleg személyesen is ismerhetett.

49 A fentiekből az hámozható ki, hogy a Scheurl-kódexben megőrzött hírlevelekben, vagy legalább is azok többségében Magyarországon működő kereskedők tájékoztatták a velük üzleti kapcsolatban álló, külföldön élő személyeket; Ezek maguk is ugyanabban a szakmában tevékenykedhettek, mert leginkább ez esetben képzelhető el, hogy személyesen is ismerhettek olyan hazai kereskedőt, mint amilyen az említett csanádi Kalmár Lukács, vagy a Budán tevékenykedő Wolfgang Eysen.

50 Miután Eysenről két levélben is

51 említés történik, így nem megalapozatlan az a feltételezés, hogy ezeket ugyanaz a személy írhatta ugyanannak. A Nürnbergben fennmaradt tizenegy szöveg között ugyanakkor több tartalmi átfedés is tapasztalható. így Dózsa kivégzéséről

52 és Várad elfoglalásáról

53 párhuzamosan többen is írtak. Ez esetben a címzettek és valószínűleg a levélírók is egymástól eltérő személyek lehettek. Az eddigiek alapján az a kép alakul ki ezekről a hírlevelekről, hogy azokat - legalábbis többségükben - Magyarországon tevékenykedő kereskedők küldték Bécsbe és Nürnbergbe ottani ügyfeleik tájékoztatására. Fontosak voltak ezek az információk nem csupán a gazdasági életben közvetlenül résztvevők, hanem a politikusok számára is. A kereskedők híradásait ezért a magasabb szinten döntéshozókat is rendkívül érdekelhette. Számukra a tájékoztató összeállításokhoz a szükséges információkat művelt és olyan a közéletben is jelentős személyek gyűjthettek össze, mint amilyen Bécsben Heuperger és Nürnbergben Scheurl volt. Ez a két szint azonban nem különült el teljesen egymástól, amit a Magyarországról közvetlenül Heupergernek címzett levél

54 bizonyít. Természetesen mindkét említett személy esetében feltételezhető, hogy közvetlenül vagy közvetve, de maguk is foglalkoztak kereskedelemmel. A Scheurl-féle Geschichtsbuch-mk a magyarországi parasztháborúra vonatkozó fejezeteinek olvasásakor óhatatlanul több kérdés is felmerül. Vajon menynyit merített ehhez a saját gyűjtésében található korabeli feljegyzésekből? Használt-e további forrásokat? Ha igen, úgy azok melyek? A következőkben e kérdések megválaszolására történik kísérlet. Annak előrebocsátásával, hogy a 16. századi német elbeszélő írások gazdag fordulat-készlettel dolgoztak, amelyek felhasználására forrástól függetlenül is sor kerülhetett, a kapcsolódások kitapogatására a konkrét személy és föld328