AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: Könyvek, térképek és zeneművek kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

könyvészeteknél. A Magyar Könyvkereskedők Egylete elnöksége - nem csupán üzleti szempontból, hanem az „idestova négy évtizedes bibliográfiájához fűződő kulturális érdekek" miatt is - megbízta Kőhalmi Bélát és Pikier Blankát, hogy 1914. július l-jétől, a Központi Statisztikai Hivatal, valamint a Városi Nyilvános Könyvtár támogatásával, legyenek szerkesztői az egylet tíznapos, hónapos és éves könyvészetének.

139 E megbízatással megszűnt a Könyvtári Szemle bibliográfiai mellékletének, a Magyarország Bibliográfiájá-nak a létjogosultsága: a június 15-i, 6. szám jelent meg utolsóként.

140 A Corvina és a Magyar Könyvészet Kőhalmi Bélának és Pikier Blankának tehát a Sömjén László által felvetett ötletből kiindulva sikerült 1914-ben megteremtenie a kurrens nemzeti bibliográfia dokumentumbázisát. Bár a Statisztikai Hivatal könyvtára nem kapta meg a szépirodalmi műveket, azokról viszonylag könnyű volt tudomást szerezni a sajtóban megjelent közleményekből, és a Corvina továbbra is kérte az egylet minden tagját, hogy új kiadványaik egy-egy példányát juttassák el a könyvészet szerkesztőihez. Kőhalmi, a felkérést követően közzétette könyvészeti programját, melyben egyebek mellett kitért arra is, hogy más európai nemzetek kurrens bibliográfiái „hivatalos apparátussal készülnek már. Semmi kétség az iránt, hogy ezt a feladatot előbb-utóbb a Nemzeti Múzeum könyvtára fogja elvégezni, ha be fog bizonyosodni az, a mit hiszek, hogy az eddig készült könyvkereskedelmi bibliográfiából valódi értékek százai hiányoztak." Kőhalmi úgy gondolta, hogy sikerült a „tökéletes magyar bibliográfia alapját" megvetnie. Tervei szerint a Corvina tíznaponkénti újdonságrovata marad a kiadók szerinti sorrendben, a Magyar Könyvészet című havi melléklet szerzői betűrendes formája kiegészül egy betűrendes tárgymutatóval, az éves könyvészet pedig továbbra is az évkönyv részeként jelenik majd meg. A program távlatilag a teljességet ígérte: „Három nagy hibája volt az eddig volt kurrens magyar bibliográfiának: hiányos volt, nem regisztrálta tárgyi szempontból a könyveket és nem vett tudomást a nem magyar könyvekről. Az első két hiányon immár segítettünk, a harmadik hiány kiküszöböléséért pedig mindent el fogunk követni."

141 A Corvina július 10-ei számában az Újonnan megjelent magyar könyvek rovatát már az új szerkesztők állították össze. Új jeleket vezettek be, részben figyelembe véve az Institut International de Bibliographie által, a modern nyomtatványok könyvészeti leírására kidolgozott szabályokat.

142 A [ ] (szögletes zárójel) azt jelentette, hogy a szerző neve nem szerepelt a címlapon, a ! (felkiáltójel) pedig azt, hogy a könyv nem került a szerkesztők kezébe. (A felkiáltójel 1916. január 20-ától elmaradt; a lapokból, vagy hallomás útján értesült könyvek a Hiányos könyvcímek csoportban kerültek közlésre.) A havi Magyar Könyvészet átalakult negyedévi mellékletté, a tételek és az utalók elrendezése a Gulyás Pál szerint is gyors és áttekinthető tájékozódást lehetővé tevő „szótárrendszer"

143 (szótárkatalógus) alapján történt: a szerzők, 255