AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: Könyvek, térképek és zeneművek kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

Gulyás szerint a bibliográfia jelentőségét, szükségességét és fontosságát „minden szónál ékesebben bizonyítja azoknak a munkálatoknak szinte beláthatatlan sora, amelyek nagy anyagi és szellemi áldozatok árán törekedtek és törekszenek ma is repertorizálni egyegy szűkebb vagy tágabb tudománykör irodalmát az érdeklődők vagy továbbkutatók tájékoztatására." Felfogása szerint a tudományos magyar könyvészet fogalmába nemcsak az önállóan megjelenő eredeti tudományos munkák, hanem a folyóiratokban, évkönyvekben és iskolai értesítőkben megjelenő eredeti tudományos cikkek is beletartoznának. Kizárná a feldolgozásból a napi- és a nem tudományos jellegű hetilapok ismeretterjesztő tárcáit, az ott közölt fordításokat, az alsó- és középfokú tankönyveket, valamint minden szépiroGuiyás Pál (1881-1963) dalmi kiadványt és közleményt. Kihagyná a nem tudományos jellegű nyomtatványokat (pl. alispáni jelentések, egyházmegyék, kamarák jegyzőkönyvei, agitációs beszédek stb.). A könyv alakú bibliográfiák általában csak több évi késéssel látnak napvilágot, használatuk körülményes, hosszadalmas és nehézkes, ha például több évre vonatkozó irodalmat keresünk egy évkönyv jellegű bibliográfiából. Az ilyen munkáknak a közkönyvtárakban van a helyük, s „ritkán találnak utat az egyes kutatók dolgozószobájába". Mindezek a hátrányok kiküszöbölhetőek a cédularendszerű „kiadvánnyal", aminek teljes tartalmára csak a közintézetek fizetnének elő, míg a magánszemélyeknek elegendő lenne az őket érdeklő tudományág tételeit megrendelni. A bibliográfia egy (ingyenes) példányát a brüsszeli Institut International de Bibliographie-nek kellene átadni, ennek megfelelően a cédulákon szükséges lenne szerepeltetni a brüsszeli intézetnek által továbbfejlesztett tizedes osztályozás megfelelő szakjelzeteit. A tervezet valójában tehát nem egy kurrens nemzeti általános bibliográfia, hanem egy kurrens nemzeti szakbibliográfia előállítását célozta meg, részben tudományágra orientált szétsugárzó szolgáltatással. Gulyás konkrét javaslatot tett a bibliográfia lehetséges készítőjére is - lényegében felelevenítve az Esztegár László által szorgalmazott magyar bibliográfiai intézet létesítésének ideáját - amikor úgy vélekedett, hogy, „az e fajta bibliográfia megvalósítására elsősorban a M. N. Múzeum Országos Széchényi Könyvtára volna hivatott, melynek keretén belül, esetleg a kötelespéldányok átvételére szolgáló irodával kapcso250