AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: Könyvek, térképek és zeneművek kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

Gulyás szerint a bibliográfia jelen­tőségét, szükségességét és fontosságát „minden szónál ékesebben bizonyítja azoknak a munkálatoknak szinte belát­hatatlan sora, amelyek nagy anyagi és szellemi áldozatok árán törekedtek és törekszenek ma is repertorizálni egy­egy szűkebb vagy tágabb tudománykör irodalmát az érdeklődők vagy tovább­kutatók tájékoztatására." Felfogása sze­rint a tudományos magyar könyvészet fogalmába nemcsak az önállóan megje­lenő eredeti tudományos munkák, ha­nem a folyóiratokban, évkönyvekben és iskolai értesítőkben megjelenő eredeti tudományos cikkek is beletartoznának. Kizárná a feldolgozásból a napi- és a nem tudományos jellegű hetilapok is­meretterjesztő tárcáit, az ott közölt fordításokat, az alsó- és középfokú tan­könyveket, valamint minden szépiro­Guiyás Pál (1881-1963) dalmi kiadványt és közleményt. Kihagy­ná a nem tudományos jellegű nyomtat­ványokat (pl. alispáni jelentések, egyházmegyék, kamarák jegyzőkönyvei, agitá­ciós beszédek stb.). A könyv alakú bibliográfiák általában csak több évi késés­sel látnak napvilágot, használatuk körülményes, hosszadalmas és nehézkes, ha például több évre vonatkozó irodalmat keresünk egy évkönyv jellegű biblio­gráfiából. Az ilyen munkáknak a közkönyvtárakban van a helyük, s „ritkán ta­lálnak utat az egyes kutatók dolgozószobájába". Mindezek a hátrányok kikü­szöbölhetőek a cédularendszerű „kiadvánnyal", aminek teljes tartalmára csak a közintézetek fizetnének elő, míg a magánszemélyeknek elegendő lenne az őket érdeklő tudományág tételeit megrendelni. A bibliográfia egy (ingyenes) példá­nyát a brüsszeli Institut International de Bibliographie-nek kellene átadni, en­nek megfelelően a cédulákon szükséges lenne szerepeltetni a brüsszeli intézet­nek által továbbfejlesztett tizedes osztályozás megfelelő szakjelzeteit. A tervezet valójában tehát nem egy kurrens nemzeti általános bibliográfia, hanem egy kurrens nemzeti szakbibliográfia előállítását célozta meg, részben tudományágra orientált szétsugárzó szolgáltatással. Gulyás konkrét javaslatot tett a bibliográfia lehetséges készítőjére is - lényegében felelevenítve az Eszte­gár László által szorgalmazott magyar bibliográfiai intézet létesítésének ideá­ját - amikor úgy vélekedett, hogy, „az e fajta bibliográfia megvalósítására első­sorban a M. N. Múzeum Országos Széchényi Könyvtára volna hivatott, mely­nek keretén belül, esetleg a kötelespéldányok átvételére szolgáló irodával kapcso­250

Next

/
Thumbnails
Contents