AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: Könyvek, térképek és zeneművek kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

latban, minden nehézség nélkül lehetne létesíteni ezt a könyvészeti osztályt". Az új osztály felállításához és a bibliográfia előállításához szükséges költségek egy részét a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége adhatná. A munkatársak bérét és az irodai szükségleteket nem számítva, a feltételezett évi ötezer cédula előállítási költsége 13 000 koronába került volna.

122 Gulyás tervezetének megszületése erőteljesen jelezte a hazai sajtótermékeket folyamatosan feldolgozó, korszerű módszerek alkalmazásával készülő kurrens bibliográfia hiányát. Hiába történt meg azonban a leendő bibliográfia szükségességének, a várható tudományos előnyöknek a bizonyítása, az előállítására kigondolt „könyvészeti osztály" nem jött létre a Széchényi Könyvtárban. Dahlmann, Friedrich Christoph - Waitz, Georg: Quellenkunde der deutschen Geschichte című bibliográfia 1912-ben megjelent nyolcadik kiadásának kapcsán Lukinich Imre történészben joggal okozhatott lehangoltságot a németországi és a hazai viszonyok összevetése: „Nálunk a bibliográfia nem tudomány, a bibliografikus munkának tudományos értéket nem vagyunk hajlandók tulajdonítani, éppen ezért alig vannak bibliográfusaink is."

123 Az éves Magyar Könyvészet reformjának sürgetése A Magyar Könyvkereskedők Egylete által közzétett éves könyvészetet 1913-ban sorozatos támadások érték. A Magyar Könyvszemle-ben megjelent egyik recenziójában Gulyás Pál köztudomású tényként említette, hogy az egylet évkönyvében megjelenő bibliográfia mennyire hiányos.

124 Annak bizonyítására, hogy az éves könyvészet alapja, a Corvina tíznaponkénti kurrens bibliográfiája mennyire nem teljes, s így sem a kereskedelem, sem a tudományosság igényeit nem elégíti ki, a Könyvtári Szemle - demonstrálás céljából - Pikier Blanka

125 összeállításában alkalmanként közzétette a Corvina bibliográfiájából kimaradt művek leírásait.

126 Sömjén László a Corvina hasábjain emlegette fel azt a kellemetlenséget, amikor a könyvárus a könyvészetek átnézése után sem talál meg egy keresett kiadványt. A hiányoknak nem a mindenkori szerkesztők az okai, hanem az, hogy a magánkiadók, és a nyomdászok közül kevesen tudnak a Magyar Könyvészet-iő\, sőt olyan könyvkereskedők is vannak, akik újdonságaikat nem küldik be a szerkesztőségbe. Azt javasolta, hogy kérjék fel a Központi Statisztikai Hivatalt a könyvstatisztika készítésére, a hazánkban megjelent könyvek katalogizálására, „mert lényegében a könyvjegyzék is statisztika, tehát ha más ipari készítmények statisztikáját feldolgoztatja az állam, joggal elvárhatjuk ugyanezt a könyvipar termékeinél is." Ez nem lenne nagy áldozat az államtól, hiszen a munkát egy vagy két bibliográfus elvégezhetné, a kiadvány költségei pedig megtérülnének az előfizetésekből. A javaslathoz csatlakozó szerkesztői megjegyzés (a Corvina szerkesztője Wiesner Jakab volt) igazat adott Sömjénnek a hiányokkal kapcsolatban, de véleménye szerint „nem a statisztikai hivatal, hanem elsősorban a Nemzeti Múzeumnak volna kötelessége egy teljes Könyvészet redigá251