AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)
II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: Könyvek, térképek és zeneművek kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918
kezesére. A közbeeső idő a következő munkafolyamatokkal telt el: a beérkezett nyomdatermékek átvétele a földszinten, a kötelespéldányok átvételére kialakított irodában; a beszolgáltatás tényének és időpontjának bejegyzése a törzskönyvbe; ezt követően történt - az aprónyomtatványokat kivéve - a dokumentumoknak a növedéknaplóba való bejegyzése; a köteteknek a növedéknapló számát mutató bélyegzővel való lebélyegzése; az úgynevezett bibliográfiai cédula megírása (ez a művelet 1898 óta része volt az állományba vétel munkafolyamatának, az esetleg kiadatásra kerülő kurrens könyvészet anyagának biztosítására). Ezután jutottak a könyvek a könyvtár munkaszobáiba, ahol betűrendbe sorolva kerültek feldolgozásra, ami a Barna Ferdinánd által megtervezett „címlap" (katalóguscédula) rovatainak kitöltéséből, szakosztályozásból és a raktári jelzet megadásából állt, majd szükség szerint következett a könyv beköttetése. 118 A könyvfeldolgozás lassúságának oka elsősorban a személyzet csekély létszámából adódott. 1908-ban a Nyomtatványi osztályon az egy fő tartós betegsége miatt kilencre apadt munkaerőből három kizárólag a kötelespéldányokkal kapcsolatos ügyekkel foglalkozott. A megmaradó hat munkaerőből egyikük váltakozó sorrendben állandóan felügyelt a nyilvános olvasóteremben, egy másik a kölcsönzéssel, a vásárlásra beküldött könyvek és könyvjegyzékek átvizsgálásával, valamint a vásárlási napló vezetésével volt elfoglalva, egy harmadikat pedig teljesen lekötött a nem kötelespéldányként érkezett anyag növedéknaplójának vezetése, a könyvköttetések intézése és a belső látogatókkal való érintkezés. A valóságban tehát a könyvek feldolgozására mindössze három munkatárs jutott. 1 ! 9 Az eddigiekből kiderül, hogy 1898-tól kezdődően a Széchényi Könyvtár állományába bekerült könyvekről, térképekről és zeneművekről, az állományba vételt követően azonnal leírások készültek a kívánatos kurrens bibliográfia számára! A 8° nagyságú fehér bibliográfiai cédulára a szerző neve, a munka címe, a nyomtatás helye és éve, a nyomdász neve, a könyv nagysága, valamint a kötet- és lapszáma került följegyzésre. 120 Ám hiába teremtődött volna a kiadvány szerkesztésére anyagi és személyi fedezett, a címleírások csakis egy betűrendes jegyzék készítésére lehettek alkalmasak, mivel a művek tárgyi feldolgozásának késedelmes volta nem tette volna lehetővé a tudományos igényeket kielégítő nemzeti bibliográfia folyamatos közreadását. A magyar tudományos könyvészet terve Esztegár László halála után a könyvtár munkatársai közül főként Gulyás Pál 121 írt a Magyar Könyvszemlé-b&n a bibliográfiai munka körébe tartozó kiadványokról alapos recenziókat, s foglalkozott a katalogizálás különböző kérdéseivel. Elsősorban Hollandiában tett tanulmányújának tapasztalatait felhasználva hozta nyilvánosságra egy cédularendszerű magyar tudományos bibliográfiára vonatkozó tervezetét. 249