AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: Könyvek, térképek és zeneművek kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

A bibliográfiai társaság létrehozására induló akció nem a Fejérpataky által említett őszi időpontban, hanem az előterjesztés keletkezésével szinte egy időben indult meg. A fővárosi lapok 1897 júliusának közepén hozták nyilvánosságra egy magyar bibliográfiai társaság alakításának az elképzelését, ismertették célkitűzését, és gróf Teleki Sándort, Fejérpataky Lászlót, Mandelló Gyulát és Schönherr Gyulát nevezték meg a mozgalom élén álló hazai személyekként. Utaltak arra is, hogy a brüsszeli Nemzetközi Bibliográfiai Intézet elvei alapján létesítendő társaságot a múzeumi könyvtárral is szoros összefüggésbe kívánják hozni, ezért a könyvtár egyik tisztviselője, Esztegár László hamarosan Brüszszelbe utazik a nemzetközi bibliográfiai konferenciára.

88 (Esztegár nemcsak a könyvtárat, hanem mint leendő ügyvivő titkár, az alakulóban lévő magyar bibliográfiai társaságot is képviselte a meghívott Teleki és Schönherr helyett.

89

) Az 1897. augusztus 2-a és 4-e között megrendezett konferencia témája a nemzetközi bibliográfiai repertórium megvalósíthatósága volt. Esztegárra nagy hatással volt Ötlet előadása, mely a tizedes osztályozás rendszeréről, a katalóguscédulák tartalmáról és az egyetemes nemzetközi bibliográfiai repertóriumról szólt. Személyes élményeit is közzétette: „La Fontaine és Ötlet urak [...] a konferenciára következő héten külön külön részesítettek becses útbaigazításaikban, megjelölve a mi létesítendő társaságunk legelső feladatait arra az esetre, ha az Institut-vel, illetve az Officesszel egybehangzóan akarjuk a magyar nemzeti bibliográfia kérdését megoldani".

90 Nem hallgatta el a Magyar Könyvszemlé-ben megjelent beszámolójában a tervet ért támadásokat sem, sőt a kongresszus határozatainak ismertetése során hivatkozik Ferdinánd Eichlerre, aki a kor bibliográfiai helyzetét összefoglalóan értékelő, Lipcsében megjelent dolgozatában annak a nézetének adott hangot, mely szerint „nagy kár volna a brüszszeli törekvéseket, melyek az egyetemes repertórium megteremtését czélozzák, már eleve elítélni. Haszna lesz ezekből a bibliográfiának még akkor is, ha nem sikerül az egyetemes repertórium tervét megvalósítani."

91 A konferencia határozataiban az 5. pont „hasznosnak nyilvánítja, ha a nemzetközi intézet keretén belül nemzeti csoportok szervezkednek". Még a konferencia évében a Magyar Könyvszemle szerkesztőségi cikkben fejti ki az alakulóban lévő magyar bibliográfiai társaság leendő tevékenységével kapcsolatos nézeteit, mely szerint elismeri az egyetemes repertórium aktualitását a kor tudományos életében, de véleménye szerint „nemzeti bibliográfiára még akkor is szükségünk van, ha a nemzetközi ábrándok nem is csábítanak különösebben. [...] a magyar bibliográfiai társaság programmjában a legfontosabb helyek egyikét foglalhatja el a nemzeti bibliográfia, a teljes magyar repertórium kérdése. [...] a társaságnak gondoskodni kell arról, hogy tudományos társaságok, könyvtárak, érdeklődők, szóval a bibliográfiai munkásság tényezői az előkészítés munkájában minél tevékenyebb részt vegyenek. Ideális végezel gyanánt pedig egy központi bibliográfiai hivatal szervezése, illetőleg ennek kieszközlése lebeghet a társaság előtt."

9 Ez utóbbi javaslatban - mely itt jelentkezett először - szintén tetten érhető a brüsszeli kezdeményezés termékenyítő hatása, s 242