AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: Könyvek, térképek és zeneművek kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

jelentőségéből az sem von le semmit, hogy ha a rövidéletű Országos Könyvtárügyi és Bibliográfiai Intézet, illetve az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ csak a tárgyalt korszakunk után jött létre. A javaslattevő személyében, stílusa, szóhasználata alapján Esztegár Lászlót gyaníthatjuk, ő volt az, aki későbbi írásaiban rendszeresen agitált egy bibliográfiai intézet létesítése érdekében. Elképzelésével nem volt egyedül. Kollégája, id. Szinnyei József is hasonló véleményt fogalmazott meg 1898 decemberében: „Nézetem szerint a legégetőbb szükség arról gondoskodnunk, hogy egy teljes, lehetőleg olcsó magyarországi bibliographiánk készüljön. Ez pedig csak úgy lesz elérhető, ha e czélra is oly intézet vagy társaság alakul, mint péld. a statisztikai hivatal."

94 A magyar bibliográfiai társaság nem tudott kibontakozni. (Schönherr Gyula iratai között mindössze két érdeklődő levél maradt fenn: Mocsáry Miklós, Ungváron lakó tudományegyetemi hallgató kívánt a tagsági és belépési szabályokkal megismerkedni, továbbá Székely Dezső, a Kilián könyvkereskedés segéde ajánlotta fel kiadatásra az 1712 és 1897 közötti időszakra vonatkozó hazai színműjegyzékét, melynek összeállításán éppen akkor dolgozott.

95

) Esztegár László még 1902-ben is sajnálattal utalt arra, hogy a bibliográfiai társaság még mindig nem tudott létrejönni.

96 A köteles példányokról szóló, 1897. évi XLI. törvénycikk hatása Wlassics Gyula miniszteri indoklása szerint a nyomdai kötelespéldányok beszolgáltatásának tudományos célja a nemzeti irodalom és művészet sokszorosított termékeinek gyűjtése, megőrzése és közhasználatra bocsátása nyilvános könyvtárakban a nemzeti közművelődés érdekében. Sem az országgyűlési tárgyalás során, sem a törvényben, valamint a végrehajtási utasításban nem említődik egy esetleges nemzeti bibliográfiai szolgáltatás, mint a tudományos célok egyike.

97 Ez tökéletesen érthető, hiszen egy ilyen kötelezettség teljesítésének költségei a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumot terhelték volna. A Nemzeti Múzeum könyvtára teljes kötelespéldány-jogot kapott a gépi sokszorosítás útján készült minden nyomdatermékre (kivéve néhány, tudományos célt nem szolgáló nyomtatványtípust). A Széchényi Könyvtár vezetője, Fejérpataky László joggal írhatta az 1898. évi jelentésében, hogy a kötelespéldány törvény és végrehajtási rendelete a könyvtárt „abba a kedvező helyzetbe juttatja, hogy az a hazai irodalmi termékeknek a törvény hatályba lépésének napjától, 1897. deczember 11-ikétől kezdve valódi letéteményese legyen."

98 Elérkezett látta az időt a Magyar Könyvszemle új folyamának megindításakor tett azon ígéret beváltására, hogy tudniillik a könyvtár „az évi gyarapodás pontos jegyzékének kiadásával más alakban pótolhassa az elmaradt könyvészeti rovatot".

99 Az 1898. évi jelentésben a Nyomtatványi osztály munkáját ismertetve kitér arra is, hogy a kötelespéldány-törvény pontos végrehajtásából adódóan a nyomtatványok feldolgozásában visszaesés következett ugyan be, viszont „a könyvtár elő243