AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: Könyvek, térképek és zeneművek kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

gédtudományai; Életrajzok; Irodalomtörténet; Könyvjegyzékek; Földrajz és népisme, útleírások, statisztika; Térképek; Jog- és államtudomány, nemzetgazdaságtan; Törvények, rendeletek, törvényjavaslatok és országgyűlési irományok; Természet- és technikai tudományok; Orvostudomány; Mennyiségtan; Gazdaságtan, sport; Hadászat; Ipar, kereskedelem, forgalom; Szépirodalom; Népoktatási és iskolakönyvek, egyházi és iskolai értesítők; Ifjúsági és népszerű iratok; Különféle beszédek; Egyleti, egyházi, társulati stb. dolgok, évkönyvek; Naptárak; Művészetek; Társadalom és politika; Encyclopaediák, vegyesek. A szakcsoportok nem osztódnak további alcsoportokra, csak egyeseknél van a magyarországi, illetve a külföldi vonatkozású irodalom elkülönítve, illetve a Szépirodalom válik szét eredeti és fordított művekre. A szakrendszer kialakításának forrásaira nincs közvetlen adatunk, úgy tűnik, hogy helyben kialakított csoportosításról van szó.

46 A tizenhat év folyamán a kurrens bibliográfia összesen 27 821 magyar nyelvű könyvet, térképet, zeneművet közöl. (A szám nem tartalmazza az első két évben közzétett hírlapokat és folyóiratokat.) Átlagosan évenként 1739 tétel szerepel, legkevesebb 1877-ben (1067), a legtöbb 1889-ben (2309). Az adatok értékelésekor figyelembe kell venni azonban azt a korabeli szokást, hogy egyes műveket nem egészben, hanem a nyomdai költségek megoszlása miatt részletekben (füzetekben) készíttettek el, gyakran az utolsó füzethez mellékelve a címlapot és az előszót. (A kötet csak a könyvkötőnél nyerte el végleges formáját.) Petrik Géza: Magyar könyvészet 1860-1875 című munkáját például 1880 és 1885 között hat füzetben állította elő a Khór és Wein nyomda.

47 Az egyes füzetek nyomdai kötelespéldányként beküldettek a Széchényi Könyvtárban, s a részletek önállóan kerültek be, alkalmanként a bibliográfiába.

48 A második egység a hazai nem-magyar nyelven megjelent művek nyelvek szerinti statisztikája. Az éves kimutatások szerint ezek összesen 5879 tételt tesznek ki. Majdnem a felük (43%) német nyelvű, több mint egyhatoduk (15%) horvát, melyeket 10-10%-kal követ a szerb és a szlovák. A latin és a román 9-9%-ot ér el, 1,9%-ot a francia, 0,7%-ot pedig az olasz, míg a maradék 1,4%-on az angol, a bolgár, a finn, a héber, az illír, a lengyel, a rutén és a vend nyelvű kiadványok osztoznak. (Az utóbbiak közül érdemes röviden kitérni a héber nyelvre, melyből a 16 év alatt mindössze egy darab hazai művet mutat ki a statisztika. E csekély mennyiség okaként elfogadhatjuk Dán Róbert magyarázatát, mely szerint „e nagy részben vallásos tárgyú kiadványok nem kerültek a világi könyvkereskedelem vérkeringésébe, a nyomdák pedig csak imitt-amott tettek eleget a kötelespéldányokra vonatkozó rendelkezéseknek".

49

) A harmadik egység a hazánkat érdeklő külföldi könyvek nyelvek szerinti számszerű kimutatása. Az adatok megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy az összesen 1460 mű döntő többsége német nyelvű (82,3%), amit sorrendben a francia (4,9%), az olasz (4,6%), az angol (1,7%) és a latin (1,5%) nyelv követ. 1-1%-ot ér el a cseh, a lengyel illetve a román nyelvű irodalom, s a további 2%-on a finn, a görög, a horvát, az orosz, a spanyol, a svéd és a szerb nyelvű művek osztoznak. 231