AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: Könyvek, térképek és zeneművek kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

nem készült, a gyűjteményes kötetek nem kaptak analitikus feltárást. A sorozatról összefoglaló leírás készült, mely a szerző/k/ nevének feltüntetésével teszi megtalálhatóvá az egyes tagok teljes leírását. A közreműködés, a kiadás és a megjelenés szakkifejezései esetében nem állapítható meg egységes rövidítési elvek alkalmazása: hol a teljes (pl. második javított és teljesen átdolgozott kiadás), hol pedig a rövidített (pl. 2-ik jav. és tetemesen bőv. kiad.) formával találkozhatunk. Példák a címleírás formájára 1891-ből: Könyv Eötvös József. A falu jegyzője. Negyedik kiadás. 3 kötet. (A magyar nemzet családi könyvtára. LXIX-LXXI. Ráth Mór. 8r. 328, 288, 290 1. ára 4 frt. 50 kr.) Könyvtára, A magyar nemzet családi. LXXL LXXII. LXXVI-LXXXI. kötet. (L. Eötvös József, Verne Gyula, Greguss Ágost, Tolsztoj Leó.) Térkép Hátsek Ignácz. Budapest kirándulási térképe. Mérték. 1:165,000 (Lampel Róbert. 1 1. ára 50 kr.) Zenemű Zichy Géza. «Nász-Cavolette». Zongorára. (Rózsavölgyi és Tärsa. 4r. 3 1. ára 1 frt.) A feldolgozással kapcsolatban arra kell gondolnunk, hogy a beérkező kötelespéldányokról külön leírás készült a bibliográfia és külön a könyvtár katalógusa számára. A könyvtár nyomtatványállományának müncheni szakrendszerben történő feldolgozása során Barna Ferdinánd a „czímlapozás" műveletére részletes útmutatást készített. A „czímlap" (katalóguscédula) valójában egy negyedrét alakú adatfelvételi űrlap volt, 12 „mezővel" (rovattal) ellátva. E rovatokba kellett beírni - a rendszótól a kötés minőségéig - a könyvre vonatkozó adatokat. A megjelenés adatait a 8. mezőbe kellett feljegyezni: első sorába a nyomtatás helye, másodikba az év, a harmadikba a „könyvnyomtató czég" neve került. (A kiadás helye és a kiadó neve feltüntetésének lehetőségére semelyik rovat sem utal!) A Széchényi Könyvtár még meglévő ún. „müncheni" katalóguscéduláit vizsgálva megállapítható, hogy bár előfordulnak ettől eltérő megoldások is, de a házi címfelvételi szabályozást többnyire betartották.

45 A kurrens bibliográfia viszont - amint a tájékoztatója is utal rá csak abban az esetben közölte a nyomdát, ha az a könyv kiadója is volt egyben. Itt érhető tetten a bibliográfia és a katalógus számára történő feldolgozás különbözősége. (Csak egy, a sok lehetséges példából. Vagács Caesar és Schiebinger Emil által szerkesztett Latin irályképző gyakorlatok a főgymnasiumok és kisseminariumok számára című, 1885-ben 6. kiadásában megjelent műről a Magyarországi 227