AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: Könyvek, térképek és zeneművek kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

a következőket közli: „Örömmel jelzem, hogy a jövő év elején önzés nélkül való működésemben egy tekintélyes hazai intézet pártfogása mellett könyvészetünknek egyik büszkesége fog felváltani, mikor az »anyagiak« javultával, a »szellemiek« is erősbülni [...] fognak."

25 A jelzett „büszkeség" a Széchényi Könyvtár közreadásában 1876 márciusában megindult Magyar Könyv-Szemle volt. A Magyar Könyv-Szemle kurrens nemzeti bibliográfiája 1876-1891 A Széchényi Könyvtárban a régebbi könyvállomány rekatalogizálása 1874 közepére lényegében befejeződött, s 1875 végén megkezdődött a utóbbi két és fél év gyarapodásának addig elmaradt feldolgozása. 6 Ezzel lehetővé vált az intézményben a könyvszaporulat folyamatos feldolgozásának végzése. A Nemzeti Múzeum szervezeti keretében működő könyvtár vezetésére a nyugalomba vonult Mátray Gábor utódjaként 1875. április 2-i hatállyal a fiatal katolikus pap, Fraknói Vilmos kapott kinevezést.

27 Könyvtárőri hivatalba lépését követően Fraknói április 16-án összefoglaló előterjesztést nyújtott át Pulszky Ferencnek, a múzeum igazgatójának a könyvtár állapotáról s az általa javasolt intézkedésekről. Előterjesztésében kitért a nemzeti bibliográfia ügyére is: „Nézetem szerint ezen könyvtár nem csak arra van hívatva, hogy megőrzője legyen a hazai irodalom termékeinek, hanem egyúttal arra is, hogy ezen irodalom ismeretét terjeszsze és felhasználását megkönnyítse. Miként főleg ezen könyvtár személyzete van leginkább képesítve, úgy elsősorban rendeltetése is a régibb magyarországi irodalomnak chronologiai- vagy szak-katalogusok közrebocsátása és egy oly »Irodalmi Értesítő« kiadása által - minőt jelenleg Márki Sándor - szerkeszt, [sic!] a hazai tudományos közművelődés ügyének szolgálni. Azonban nem titkolom el magam előtt, hogy munkásságunkat ezen új térre csak akkor terjeszthetjük ki, ha a sürgősebb teendők hosszú sorozatán átestünk."

28 Miután Pulszky helyeslően nyilatkozott a könyvtárőrnek a gyűjtemény céljával és rendeltetésével kapcsolatos nézeteiről, a legsürgősebb teendők elvégzése után 1876. március l-jén megindult a ma is fennálló, kezdetben kéthavi, majd negyedéves folyóirat a könyvtár közreadásában és a MTA Kiadó Hivatala kiadásában Magyar Könyv-Szemle címmel. (A cím 1896-tól Magyar Könyvszemlé-rc egyszerűsödött.) A borítólapon Fraknói röviden ismerteti a programot, mely szerint a folyóirat „a magyarországi könyvészet és a hazai könyvtárak közlönye óhajt lenni. Közölni fog a régibb magyarországi bibliographia körébe tartozó értekezéseket és az újabb felfedezésekről szóló értesítéseket. [...] Továbbá összeállítandja a magyarországi sajtó irodalmi érdekű termékeinek és a hazánkat érdeklő külföldi munkáknak lehetőleg teljes és pontos jegyzékét." A szakfolyóirat tehát a könyvtári vonatkozású irodalomnak, valamint a tágabb értelmű bibliográfiának („könyvek és más írott dokumentumok »az irodalom, szakirodalom« adatainak gyűjtésével, leírásával, osztályozásával és jegyzék223