AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: Könyvek, térképek és zeneművek kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

be sorolásával foglalkozó ismeretág"

30

) kívánt teret nyitni. Nemcsak a történeti megközelítésű szakirodalom szerzőinek kínált publikációs lehetőséget, hanem a kor irodalmának teljes körű áttekintésének a lehetőségét kínálta az újonnan megjelenő hazai, illetve hazai vonatkozású nyomtatványok lajstromának közzétételével. A jegyzék már az első számtól kezdve folyamatosan megjelent. Az első évben a szerkesztő nincs megnevezve, de bizonyítható, hogy a szerkesztést 1876ban is Tipray Tivadar,

31 a kötelespéldányokat kezelő segédőr végezte, akinek a neve 1877-től szerepel a kurrens bibliográfia összeállítójaként. Halála után 1881-től 1891-ig Horváth Ignácz

32 könyvtári írnok (1886-tól már segédőri beosztásban a feldolgozó munkát végezte) volt az akkor már Magyarországi Könyvészet címet viselő melléklet szerkesztője. A könyvtár éves jelentései azt mutatják, hogy a Magyar Könyv-Szemle könyvészeti rovatának, illetve mellékletének összeállítását nem munkaköri feladatnak, hanem a szerkesztők irodalmi munkássága részének tekintették. Sajnálatos, hogy a Magyar Könyv-Szemle bibliográfiai melléklete számára készítendő leírás, illetve e bibliográfia szerkesztésének a munkafolyamata nem épült be rendszerszerűén a könyvfeldolgozói munkafolyamatok sorába. Amikor Fraknói utóda, Majláth Béla,

33 1885 májusában a múzeum igazgatójának utasítására összeállította a könyv- Horváth ignácz (i 851-1911) tár szervezetére és kezelésére vonatkozó ügyrendi tudnivalókat, részletesen kitért az újonnan beérkezett könyvekkel való bánásmódra is, de sem a könyvekkel, sem az iskolai értesítőkkel kapcsolatos állománybavételi és katalogizálási munkálatok ismertetésében még arra sem található utalás, hogy a Magyarországi Könyvészet anyagának szerkesztéséhez szükséges leírások egyáltalán a könyvtárban készülnének, vagy a szerkesztés az intézmény valamelyik tisztviselőjének feladata lenne.

34 Ugyanúgy nem történik említés erről a (valójában létező) tevékenységről, a munkaköröket és az elvégzendő feladatokat szintén részletesen szabályozó 1889. évi könyvtári ügyrendben sem.

35 A bibliográfia „A magyar irodalom", a „Hazai nem-magyar irodalom" és a „Hazánkat érdeklő külföldi munkák" címmel ellátott csoportokba rendezi a tételeket. E csoportokat egészítették ki az adott évre szóló naptárakat, az egyházi névtárakat és direktóriumokat, valamint az iskolai értesítőket tartalmazó 224