AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: Könyvek, térképek és zeneművek kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

Magyar Könyvészet 1855-1857 1855 júliusában indította meg Magyar Mihály pesti könyvkereskedő Magyar Könyvészet című, havonként megjelenő füzeteit. Mindjárt az első füzetben kérelemmel fordult elsősorban a vidéki nyomdászokhoz és kiadókhoz: „Eggenberger »magyar könyvjegyzéke« (1800-29.) Wigand-Heckenast »bibliographiai értesítője« (1830-41.) alulírt s Eggenberger »irodalmi hirdetője« (1842-48.) némileg felmutatják irodalmunk akkori termékeit; jelen »MAGYAR KÖNYVÉSZET« mintegy kiegészítője leendne amazoknak, folytatva havonkint a legújabb irodalmi tárgyak megismertetésével; mely czélból különösen a vidéki könyvnyomó és irodalmi vállalkozó urakhoz jelen őszinte 's bizodalmas kérelmem: miszerint az ügy érdekében ne sajnálják vállalataik egy-egy példányát, vagy legaláb azoknak telljes czímét s árát fölvétel végett alulírt kereskedésébe megküldeni; [..-]"

10 Hogy mi volt ez az „ügy" az kiderül a következőkből. Könyvészetének megindításához Magyar nem kért hatósági engedélyt. Kérelmét - egy feljelentés nyomán - csak utólag, 1856 júniusában adta be, melyben a következőképpen nevezi meg a könyvészetébe felveendő műveket: 1. Magyarországon bármely nyelven megjelent, elsősorban irodalmi értékű könyvek, továbbá zeneművek és műnyomatok, 2. a külföldön megjelent, Magyarországon terjeszthető magyar nyelvű vagy Magyarországra vonatkozó művek.

11 A bibliográfia, ígéretéhez híven, az 1849-től megjelent műveket is közölte. Kiadása az 1857. év végével abbamaradt. A Magyar Könyvészet egybekötött füzeteit Demjén József könyvkereskedő, tematikus szakmutatóval kiegészítve 1862-ben újra megjelentette.

12 Előszavában egyebek mellett ezt írja: „A nemzeti irodalom sokkal szentebb, sokkal fontosabb egy népre nézve mint sem hogy feleslegesnek tűnjön fel oly munka, mely egy bizonyos időszakban megjelent irodalmi termékek teljes czímeit, s egyéb inkább külsőségeire vonatkozó felvilágosító kellékeit rendszeres összeállításban közli. [...] A jövőre nézve pedig óhajtandó, bár ha egy teljes és rendszeres szerkezetű magyar évi könyvészet által, mely irodalmi viszonyainkat méltatva, s a száraz lajstromozás határait is átlépve, minden irodalom barát alkalmas jegyzékét bírhatná irodalmi termékeinknek, [...]" Az igényelt rendszeres könyvészet valójában ekkor már létezett, bár nem nemzeti irodalmi, hanem birodalmi könyvkereskedelmi érdekek nyomán indult meg. Oesterreichische Buchhändler-Correspondenz 1860-1878 A Bécsben, 1859 októberében megalakult Vérein der Oesterreichischen Buchhändler a birodalom (a kiegyezés után Osztrák-Magyar Monarchia) könyvkereskedői, -kiadói szervezeteként jött létre. Az alapító tagok között pesti könyvkereskedők, -kiadók is voltak.

13 Az egyesület 1860-ban indította meg lapját Oesterreichische Buchhändler-Correspondenz néven. A tíznaponként, majd hetente megjelenő lap folyamatosan közölte a birodalomban, illetve a monarchiában megjelenő, kereskedelmi forgalomba került új könyveket, folyóiratokat 216