AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: Könyvek, térképek és zeneművek kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

alatt) körrendeletet intézett az ország valamennyi törvényhatóságához, melyben a sajtótermékek negyedévenkénti beküldését kérte a múzeum könyvtárába, a rendelet szövege szerint „Oly célból, hogy a hazai könyvészet évenként kellő pontossággal szerkeszthessék, másrészt, hogy a magy. nemz. múzeum-könyvtár igazgatósága magának a Magyarországban évenként megjelenő sajtó-termelvényekről minél teljesebb tudomást szerezhessen."

6 Eötvös, a kötelespéldány-szolgáltatást magától értetődően kapcsolta össze egy évenkénti könyvészetnek a Széchényi Könyvtárban való megszerkesztésével. A minisztérium koncepciójában ugyanis egy funkcionálisan működő intézmény elképzelése szerepelt, melynek - Szász Károlynak, a minisztérium tanácsosának megfogalmazása szerint - feladata, „hogy az a legszélesebb értelemben vett magyar könyvtár (Bibliotheca Hungarica) legyen. Rendeltetése ennél fogva, összegyűjteni mindent ami a) Magyarországon bármi nyelven s bárki által, b) magyarok által itthon és bárhol, c) Magyarországot illetőleg bárhol és bárki által íratott, illetőleg kiadatott."

7 Gróf Széchényi Ferenc eredeti szándékát megerősítő, jól körülhatárolt gyűjtőkör, s az ehhez kapcsolódó bibliográfiai szolgáltatás megfelelt egy nemzeti nyomtatványmúzeum, egy nemzeti könyvtár alapfeladatainak. A bibliográfiai szolgáltatás megindítására a Széchényi Könyvtár azonban csak a hetvenes évek közepétől vált képessé, azt követően, hogy Barna Ferdinánd irányításával befejeződött a nyomtatványoknak a müncheni szakrendszer alapján történő feldolgozása.

8 A következőkben - az előzményeket is felvillantva - áttekintést kívánunk nyújtani az 1867-1918 közötti évek azon hazai kurrens bibliográfiai alkotásairól (kurrensnek tekintve az évenkénti megjelenést is), melyek tudatosan törekedtek a megjelenő könyv-, térkép-, illetve esetenként a zenemű-hungarika teljes vagy részleges körének regisztrálására - a lehetőség szerint kiemelten foglalkozva a Széchényi Könyvtár szerepével. Érdemesnek tartjuk bemutatni azokat az elképzeléseket, kezdeményezéseket is, melyek megvalósulására nem került ugyan sor, de hozzájárultak nemzeti bibliográfiánk kibontakozásához. A kurrens nemzeti bibliográfia 1914-ig Mint a bevezetésben utaltunk rá, a Széchényi Könyvtár a kiegyezés időszakában nem volt abban a helyzetben, hogy bármilyen bibliográfiai szolgáltatásra képes lett volna. Az újonnan megjelenő sajtótermékeket propagáló orgánumok elsősorban a kereskedelmi igényeknek megfelelő vállalkozásként jelentkeztek, s ezek közül témánk szempontjából azok érdekesek, amelyeknek programjában túllépve a pusztán üzleti érdekeken - tudatosan megfogalmazódik a kurrens nemzeti bibliográfia műfajának felvállalása.

9 Hogy a folyamatokat kellőképpen érzékeltethessük, vissza kell nyúlnunk, a kiegyezést megelőző évtizedre. 215