AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Kégli Ferenc: Könyvek, térképek és zeneművek kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918

A könyvek, térképek és zeneművek kurrens nemzeti bibliográfiái a dualizmus korában - különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtárra 1867-1918 KÉGLI FERENC A bibliográfia, ha nem is ómegája, de kétségkívül az alfája minden tudománynak, valóságos Ariadne fonala, mely biztosan elkalauzol az irodalom egyre sűrösbödő rengetegének útvesztőjében. Gulyás Pál, 1912. Bevezetés Az 1867-es politikai és gazdasági kiegyezést követően Magyarország új alapokon indult el történelmének azon korszakába, melyet dualizmusnak nevezünk. Erről a történelmi fordulópontról fogalmazott úgy Lónyay Menyhért, a 67-es kormány pénzügyminisztere, hogy „1867-ben nyílt meg előttünk az alkotás és cselekvés korszaka, [...] a szellemi fejlődés és az anyagi felvirágzás" lehetősége.

1 Ez a „felvirágzás" a tudományos életre, azon belül a nemzeti tudományok (történelem, irodalom- és nyelvtörténet, művészettörténet, föld- és néprajz) művelésére is kihatott. A 60-as évek derekán a nemzeti öntudatot ápoló, a külföldi tudományos törekvéseket ismerő fiatalabb tudósnemzedék a kéziratos és nyomtatott források alaposabb kritikai értékelése felé fordult. Szükségessé vált tehát az irodalomban való tájékozódás érdekében a nemzeti és nemzeti vonatkozású írásművek teljes körű regisztrálása és feltárása, mind a múlt, mind pedig a jelen vonatkozásában.

2 Erősítette ezt egyrészt a nemzeti kultúra belső és külső propagálásának igénye, másrészt a kiegyezést követően hamarosan szabad iparrá vált könyvkiadás és -kereskedelem üzleti érdeke. * Amikor gróf Széchényi Ferenc 1802-ben hazájának adományozta nemzeti gyűjteményét - melynek könyv- és nyomtatványanyagáról 1799-1800-ban adott közre nyomtatott katalógust - az alapító okirat 2. pontjában feltételként szabta 213