AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Somkuti Gabriella: A Széchényi Könyvtár állományának alakulása 1867-1874 között

rosi nyomdáknak a táblázatban szereplő adatainál is számításba kell venni, hogy 1867 végére a fővárosban kialakult az a gyakorlat, hogy a nyomdák kiadványait Pest város polgármesteri hivatala összegyűjtve továbbította a könyvtárnak.

25 Hol havonta, hol kéthetente küldte meg mind a könyveket, mind a hírlapokat és folyóiratokat. A Budán székelő Egyetemi Nyomda általában közvetlenül küldött. A legszorgalmasabban szolgáltató vidéki nyomdák a debreceniek voltak. Rendszeresen jelentkeztek a pozsonyiak is, a polgármesteri hivatalon keresztül. Állandó és közvetlen küldők voltak még Czéh Sándor nyomdája Győrből, a Szigler testvérek Komáromból, Számmer Imre és Károly Székesfehérvárról, Burger Zsigmond Szegedről, az aradi Gyulai István és Réthy Lipót, a kolozsvári Stein János és Gámán János, a nagyszebeni Filtsch S. és a marosvásárhelyi Imreh Sándor. A helyi hatóságok - akiknek feladata lett volna a begyűjtés és továbbítás 1867-ben még éppen csak hozzákezdtek a végrehajtáshoz. A következő években, amikor már bizonyos adminisztratív kiépültséggel számolhatunk, a helyzet így alakult: Kötelespéldányokat továbbító törvényhatóságok 1868^ 1872

(2) 1874 Vármegyei szinten 4 3 2 Járási szinten 1 1 Városi szinten 7 29 5 Főkormányszék (Kolozsvár) 1 Kormányzó (Fiume) 1 1 12 34 8 (i) VKM-en keresztül még további 6 megye, ill. város *• ' VKM-en keresztül még további 4 város A nyomdával rendelkező, területi közigazgatási egységekhez képest ez nem sok. A kiugróan magas 1872-es eredmény Mátray Gábor reklamáló leveleinek köszönhető. A kimutatásunkban számbavett városokból (Pest, Buda, Debrecen, Eger, Balassagyarmat, Sárospatak, Kecskemét, Hódmezővásárhely, Szentes, Szeged, Szabadka, Kalocsa, Székesfehérvár, Nagykanizsa, Pécs, Vác, Sopron, a Felvidékről Pozsony, Nagyszombat, Beszterce, Lőcse, Nyitra, Szakolca, Trencsén, Turócszentmárton, Erdélyből Arad, Nagyvárad, Temesvár, Kolozsvár, Nagyszeben, Brassó, Segesvár, Szatmár), kiegészítve a már említett nyomdák székhelyeivel (Debrecen, Szeged, Székesfehérvár, Győr, Komárom, Pozsony, Arad, Kolozsvár, Nagyszeben, Marosvásárhely), mégis kirajzolódik a nyomtatott irodalom főbb központjainak többé-kevésbé teljes hazai térképe. A kötelezően előírt évnegyedes nyomdai kimutatások néhány helyről - elsősorban Debrecenből és Pozsonyból, a polgármesteri hivatal közvetítésével 183