AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)
II. Az OSZK történetéből és munkájából - Somkuti Gabriella: A Széchényi Könyvtár állományának alakulása 1867-1874 között
voltak továbbá nyomtatványaikról negyedévi kimutatást készíteni s ezt beadni a helyi hatóságnak. Ez utóbbiak felelőssége kettős volt: a beszolgáltatott kötelespéldányokat havonta öszegyűjtve a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának, a negyedéves nyomdai kimutatásokat pedig a VKM-nek kellett eljuttatniok. A nyomdai kimutatásokat a VKM továbbította a könyvtárnak. E rendelkezésekhez 1868-ban egy újabb járult: a Magyar Tudományos Akadémia panaszára Eötvös József felszólította a magyarországi és erdélyi nyomdákat, hogy az irodalmi művekből egy példányt az Akadémiának is küldjenek meg. 22 Erdély vonatkozásában a már ismertetett, bonyolultabb eljárás volt érvényben. A KÖTELESPÉLDÁNY-SZOLGÁLTATÁS ÚJ RENDSZERÉNEK MŰKÖDÉSE Az új rendelkezések értelmében megvalósuló gyakorlat azonban korántsem mutatott egyértelmű képet. A fennmaradt ügyiratokból és a könyvtár korabeli szerzeményi naplóiból 23 rekonstruálható kép szerint igen sok nyomda közvetlenül a könyvtárnak küldte el termékeit, érkezett kötelespéldány a törvényhatóságokon, sőt még a minisztériumokon keresztül is. Később egyre inkább a nyomdák és a könyvtár közvetlen kapcsolata vált általánossá. Debrecen polgármestere 1873-ban a Széchényi Könyvtár egy reklamáló levelére válaszolva hivatkozik is egy újabb rendeletre, amely szerint a nyomdák kiadványaikat „a hatóság elkerülésével egyenesen küldik fel koronként a múzeumi könyvtárnak, - a hatóság csak a sajtó termeivények kimutatását terjeszti fel évnegyedenként a Vallás- és közoktatási ministériumhoz..." 24 Magyarországon 1866-ban 106 nyomda működött (Pest-Budán 17, 64 vidéki helységben 89). 1875-ben egyedül Budapesten 26 nyomda volt, míg 1876-ban 96 nyomdahelyen 187 nyomda működött. Ehhez képest a kötelespéldányt küldő nyomdák száma alacsony: Nyomdák Nyomdahelyek 1867 22 (ebből Pest-Buda 6) 17 1868 34 (ebből Pest-Buda 4) 23 1869 32 (ebből Pest-Buda 5) 21 1872 43 (ebből Pest-Buda 7) 22 1874 37 (ebből Budapest 5) 25 A működő nyomdáknak tehát jóval kevesebb, mint fele került kapcsolatba a nemzeti könyvtárral. (Annak regisztrálására, hogy egy nyomda évente hányszor küldött, a táblázat nem tér ki.) A beszolgáltató nyomdák aránya akkor is igen kedvezőtlen, ha figyelembe vesszük, hogy számos kis nyomda is létezett, amelyek a helyi alkalmi nyomtatványokon kívül egyebet alig állítottak elő. A fővá182