AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Somkuti Gabriella: A Széchényi Könyvtár állományának alakulása 1867-1874 között

következett egyesítése sem oldotta meg véglegesen: a közigazgatás sok tekinte 1 ben eltérő volta, a különállás még tovább élő hagyományai gátolták a központi intézkedések maradéktalan érvényesülését. Magának az 1852-es sajtórendtartás­nak a hatályon kívül való helyezésére és az 1848-as sajtótörvény életbelépteté­sére Erdélyben csak 1871-ben került sor. 19 Az ekkor kiadott rendelet az erdé­lyi nyomdákat 5 kötelespéldány beszolgáltatására kötelezte, ebből egy a Magyar Nemzeti Múzeumot illette. A további példányokat kapták: 1. a helyi törvény­hatóság elnöke; 2. a belügyminisztérium; 3. a marosvásárhelyi kir. ítélőtáblánál működő főügyész, valamint a sajtóbíróság közvádlója; 4. az Erdélyi Nemzeti Múzeum. Egy évvel később a kötelespéldányok számát még eggyel növelték: ezt a hatodik példányt a területileg illetékes három kir. törvényszék (Marosvásár­hely, Kolozsvár, Nagyszeben) ügyészének egyike, mint elsőfokon illetékes köz­vádló kapta meg. Eötvösnek 1867. december 20-án az ország valamennyi törvényhatóságához intézett újabb körrendelete már egy lépéssel tovább ment s kitűzött céljában a kötelespéldányok teljességére alapozott nemzeti bibliográfia megvalósulását kí­vánta elősegíteni. 20 Ennek értelmében a helyi hatóságoknak fel kellett szólíta­niuk a nyomdákat: készítsenek kimutatást az 1865. jan. 1. után megjelent nyomdatermékeikről, évnegyedes bontásban, majd ezentúl folyamatosan, negye­dévenként jelentsék újabb kiadványaikat. E kimutatások összegyűjtését és min­den évnegyedet követő hó első felében a minisztériumba való továbbítását a törvényhatóságok feladatává tette a rendelet. A nyomdatermékek bejelentésé­hez űrlapmintát is mellékeltek. (Az űrlap rovatai: 1. folyószám, 2. cím, vagy tárgy; 3. nyelv; 4. formátum; 5. kötet-, vagy füzetszám; 6. ívek száma; 7. meg­jegyzés. - A nyomdatermékek osztályozása: 1. Könyv; 2. Folyóirat és hírlap; 3. Zenemű; 4. Képek.) Mindezt pedig „oly végből, hogy a hazai könyvészet évenként kellő pontossággal szerkesztethessék, másrészt, hogy a Magyar Nem­zeti Múzeum könyvtárának igazgatója magának a Magyarországon évente meg­jelenő sajtótermelvényekből minél teljesebb tudomást szerezhessen." 21 Eötvös József tehát miniszterségének mindjárt első évében rendeleti úton kísérelte meg biztosítani, hogy a nemzeti könyvtár valóban hozzájusson a hazai irodalmi termés öszességéhez. A nyomdai kimutatások követelményével előre­látóan beépítette a rendszerbe annak kontrollját is és megszabta az elérendő célt: egyrészt a nemzeti irodalom teljességének biztosítását a Széchényi Könyv­tár számára, másrészt a beszolgáltatott kötelespéldányokra alapozott magyar könyvészet, a magyar nemzeti bibliográfia megteremtését. Nem rajta múlt, ha­nem a hazai viszonyokon, hogy a kötelespéldányok beszolgáltatása továbbra is igen hiányos maradt s a hazai könyvtermés regisztrálását a könyvtár akkori fel­készületlensége folytán csak jó tíz évvel később lehetett napirendre tűzni. Összefoglalva tehát a rendeletekből 1867 végére kirajzolódó képet: a nyomdák kötelesek voltak sajtótermékeikből a megjelenéskor egy példányt a kerületi közvádlóhoz eljuttatni sajtórendészeti célra, egy példányt átadni a helyi hatóságnak a Magyar Nemzeti Múzeumhoz való továbbítás céljából. Kötelesek 181

Next

/
Thumbnails
Contents