AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Somkuti Gabriella: A Széchényi Könyvtár állományának alakulása 1867-1874 között

nyok cenzurális szempontból már feleslegessé váltak. Ez a tény magyarázza e küldemények esetleges és igen hiányos voltát. Ezen kívül a nyomdák és kiadók, sőt a helyi hatóságok közül is némelyek - egyéni buzgalomból, vagy még a régi beidegződések alapján - küldtek néha nyomtatványokat a Nemzeti Múzeum Könyvtárának közvetlenül is. így pl. 1867. febr. 12-én a Matica Slovenska közvetlenül küldte 1864-66 között nyomtatott szlovák nyelvű kiadványait, áprilisban a váci nyomda termékeit továbbította a hatóság.

13 A pest-budai császári és királyi rendőrhatóság (Ku.K Polizei Direction für Ofen-Pest) feloszlatás előtti utolsó küldeményét a gyarapodási napló egykori bejegyzője jóleső elégtétellel úgy írta be 1867. május elsején, hogy aláhúzta a „legutolsó" szót.

14 A császári és királyi rendőrhatóságok feloszlatása- után elmaradtak a rendőrségi küldemények, az újonnan felállított törvényhatóságok pedig még nem küldtek. Mátray Gábor könyvtárőr június 19-i feljegyzésében felettesét, Kubinyi Ágostont, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatóját azonnal figyelmeztette a problémára, ugyanakkor felhívta a figyelmét az abszolutizmus kora kötelespéldány hiányaira is. Kérte Kubinyit, forduljon a minisztériumhoz, „nehogy az utókor is kénytelen legyen tapasztalni könyvtárainkban ama hiányt és veszteséget, melyet a lefolyt 18 év alatt elmaradt kötelezettségi példányok a tudománykedvelő honfiakkal jelenleg is oly sajnosán éreztetnek s melyeket teljesen kipótolni sem most, sem jövendőre nem leszünk képesek."

15 Kubinyi június 21-i felterjesztésére az Eötvös József vezetése alatt álló Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) mintaszerű gyorsasággal reagált: június 28-án kelt leiratában már mellékelte annak a körrendeletnek másolatát, amelyet Magyarország és kapcsolt részei valamennyi polgári törvényhatóságának megküldött.

16 Ebben a miniszter - hivatkozva a visszaállított 1848as sajtótörvényre - felhívta a törvényhatóságok figyelmét, hogy ne csak a kötelespéldányok beszolgáltatására, hanem arra is fordítsanak gondot, hogy a könyvtárat megillető bekötött példányt a Nemzeti Múzeumnak el is küldjék. Az egyszerűség kedvéért előírta, hogy a küldést nem esetenként, hanem havonként kell teljesíteni, mellékelve a küldött nyomdatermékek jegyzékét is. A Múzeum igazgatójához intézett kísérőlevelében a miniszter külön is hangsúlyozzta: „...amennyiben a múzeumot illető bekötött példányok beküldése körül valamely kétségtelen mulasztás tapasztaltatnék, ezt hozzám haladék nélkül jelentse fel."

17 Bizonyíték ez arra a különös gondosságra, amellyel Eötvös József a Nemzeti Múzeum, ill. annak könyvtára iránt viseltetett. Ugyanebben az évben még kétszer foglalkozott a minisztérium a kötelespéldány-szolgáltatás ügyével. Mivel Erdélyből 1867-ben egyetlen nyomtatvány sem érkezett, Eötvös november 5-én leirattal fordult a kolozsvári Erdélyi kir. Főkormányszékhez. Felhívta a Főkormányszék figyelmét, hogy a fennhatósága alá tartozó valamennyi törvényhatóságot utasítsa a kötelespéldány-szolgáltatás teljesítésére.

18 Ennek eredményeképpen a Főkormányszék begyűjtött és továbbított is nyomtatványokat Erdély területéről s egyes nyomdákból is érkeztek küldemények. A problémákat azonban Magyarország és Erdély 1868 végén be180