AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

Juhász Gyula 1930-1993 (Búcsúbeszédek, megemlékezések)

Ezt szem előtt tartva történt fordulat az intézmény információs rendszerének fejlesztésében. De nem csak a technikai fejlesztés területén vigyázott a folyamatos működés fenntartására: de tudta azt is, hogy a munkaszervezet milyen finom hajszálcsöves kapcsolatokra épül, melyet nem lehet durván elvágni. Tudósi módszeréhez, szelleméhez vagyunk hűek, ha felidézzük 1990 őszét, amikor kedves intézetének éléről leváltották. Értelmetlenül és megalázóan. Ő, aki várta és maga is előkészítette az újat, ezt alig viselte el. A felmentés értelmetlenségét bizonyítja, hogy senkit nem tudtak helyébe ültetni. És felkérték, hogy felmentve, hogy ideiglenesen, hogy vezesse tovább a Magyarságkutató Intézetet. Juhász Gyula az általa odagyűjtött fiatal munkatársakat féltve, ezt megtette. Nem jelentett számára elégtételt, csak keserűséget, hogy az akkor elkezdődött válság - bár fegyelmezetten részt vett haláláig a Teleki Alapítvány Tudományos Tanácsának munkájában - máig nem oldódott meg. Amikor alakját idézzük, vizsgáljuk, hogyan ítélik meg Őt kortársai, fájdalommal látjuk, hogy értéknek tűnik ma fel félt apolitikussága. Ez az apolitikusság azonban nem áll. Juhász Gyula ugyanis nem szavaiban, de magatartásával politizált. Főigazgatóként is tudós maradt az Országos Széchényi Könyvtár nagy szerencséjére. Végül az ő szavait idézem. „Egyik problémája a mi életünknek, a történelemben való élés. Mindig visszatekintünk a mi nagy balsorsunkra, ezt már naponta többször is elénekeljük, és legalábbis nem eleget gondolunk, érezhetően és megfoghatóan arra, mit kellene itt tenni ahhoz, hogy az elkövetkezendő időszakban kialakuljon egy modern Magyarország, amely már nem a történelem sikertelnségeiben és tragédiájában él, hanem felemelkedő jelenében." Hanák Gábor .A Széchényi Napon elhangzott beszéd. 1993. április 30. 16