AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

I. Az OSZK 1991-1993-ban - Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1991-1993-ban

- a külföldön a múlt század végétől élt, illetve élő magyar személyiségek életére, munkásságára vonatkozó adatok nyilvántartása (Hungarika Névkataszter = HUNG.) - a magyarsággal kapcsolatos külföldi intézményrendszer áttekintése, a hungarika kutatást elősegítő külföldi könyvtárak gyűjteményének számbavétele (Intézményi adatbázis). A HUN és HUNG anyag számítógépes feldolgozásra került, az intézmények számbavétele alapján manuális adattár épült, ill. a hungarika gyűjtemények adatai egy kiadványsorozat füzeteiben láttak (látnak) napvilágot. Az adatbázisra alapozott kiadványok közül megjelentek a Hungarika információ 1989. évi indexei a hozzátartozó információs cédulákkal, és folyt az 1990. évi anyag szerkesztése és publikálásra történő előkészítése. Nem került még sor a hálózat kiépítésére, amely nagyban könnyítené a munkát. A felhasználók számára azonban a hálózati hozzáférés lehetséges az IIF (Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program) szolgáltatórendszerén keresztül. 1993-ban az IIF szolgáltatásban az ISIS-t a BRS Search rendszer váltotta fel. Erre az időszakra esett az adatbázis betöltéséhez szükséges módosítások elvégzése, amely munkálatokban biztosítani kellett az Országos Széchényi Könyvtár részvételét. A HUNG (Hungarika Névkataszter) adatállományának fejlesztése az egész időszak alatt nagy ütemben folyt, három év alatt 7100 rekorddal bővült és elkészült az adatbázis ellenőrzése. Az adatgyűjtést új források feldolgozásával, a társosztályok segítségével, valamint az élénkülő nemzetközi kapcsolatok révén sikerült bővíteni. 1993-ban folyt a Hungarika Névkataszter kiadványi formájának előkészítése, a földrajzi kódok igény szerinti megjelentetésének megoldása, és az információs rendszer gazdagítása. 1993 végére befejeződött a felhasználói kézikönyv összeállítása is. Az adatbázisok igénybevétele egyre nagyobb valamennyi területen, 1992-ben például 5000 tételre tehető a tájékoztatás keretében mozgósított ún. „találat szám". Az intézményi adattár építése terén folyt a külföldi magyar intézmények számbavétele. Felállításra került az intézmények neve szerinti, és az intézményeknek otthont adó országok nevének betűrendje szerinti nyilvántartás. A külföldi hungarika anyagok felmérésének eredményeit publikáló kiadványok, a Hungarika anyagot őrző külföldi könyvtárak címjegyzéke c. sorozat tagjainak közreadása tovább folyt. A következő kötetek jelentek meg: 3. Német Szövetségi Köztársaság, 6. Benelux államok, 8-9. Nagybritannia és Észak-Írország, ír Köztársaság. A további megszerkesztett kötetek, amelyek megjelenésre várnak, az alábbiak: 7. Franciaország, 5. Skandináv államok. Megjelent a külföldi hungarika-anyagot őrző magyar könyvtárak címjegyzékének próbafüzete is, amelyet helyesbítés és kiegészítés céljából az érintett intézmények már meg is kaptak. 104