AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Póti Csilla: Egy Amadé László leveleiből összeállított leveleskönyv filológiai vonatkozásai
hoz. Egy levelében Amadé László kifejtette titkáraival kapcsolatos elvásárait: "Szükségem volna egy derék, maturus, udvari és törvénykezés tudó secretarius emberre! az ki igaz szivü és lelkő magyar volna és ha némethülis tudna, annál kedvessebb volna! Száz forint talliris lenne bére, az mind az érdeme, vélem asztala, et ca131 etera, et reliqua, sapienti pauca"; ugyanebben a levélben megemlékezett eddigi jeles szekretáriusairól: "Voltak nékem és mellettem többen is, de mikor ki palléroztam, és ki esztergályoztam, máshova vitték a fatumok. Mostiss Unger Jóseff névü, Győr várossának Ordinarius nótáriussá het nyolc száz forint jövedelemmel, az ki nálom ötöt féli esztendeigh voltt. Nagy János három esztendeigh voltt nálom. Keőszeghi Dist[rictua]lis tabula recommendalta, G. Balassa Pálnál secretarius. Rezy János tiz esztendeigh volt nálom, most az F. cameranal actualis cancellista és városi actuarius, többre megy őtt [!] száz forintnál. Hlubik János nálom inas íródeák voltt. Győr várossnál száznyolcvan ennyihány forintal cancellista. Hlavacs uram ött esztendeigh vóltt nálom, Zemplén vármegyében szóiga biró etc, etc. Ki győzné mindeneket előli számlálni." A másolat minősége - mint már említettük - következtetni enged a másoló személyére. Ezt összevetve a kézírásokról, illetve Amadénak titkáraival kapcsolatos véleményéről tudottakkal, a következőket állapíthatjuk meg. Az általunk elemzendő leveleskönyv másolata számos ponton hibás: a másoló ugyanis számos családi részletproblémát nem ismert, többek között a többször említett szalkszentmártoni ügyet, a családi elsőszülöttség kérdését. Ebből - és a kézírásokról megállapítottakkal egybehangzóan - megállapíthatjuk, hogy a leveleskönyvet nem maga Amadé László másolta. Mivel a másolatok alapjául valóságosan elküldött missilis levelek szolgáltak, feltételezhető, hogy a másoló Amadé Tádé, tehát a címzett környezetéből került ki. Ez a titkár azonban nem csupán tájékozatlan volt bizonyos kérdésekben, hanem a másolás során nem is volt különösebben pontos, talán nem is igyekezett az lenni: kihagyott egy teljes oldalt, apróbb figyelmetlenségek sorát követte el. A másolás befejeztével valószínűleg nem vetette össze az egyes levelek szövegét az eredetivel, bár lehet, hogy ennek csupán az volt az oka, hogy munkáját még nem fejezte be véglegesen. Mindenesetre a leveleskönyv szövegében ezek az apró hibák bennmaradtak. Korrekciói általában be tű javítások, vagy olyan értelmi hibák azonnali kiigazításai, melyekhez nem szükséges a tágabb szövegösszefüggést ismerő szövegkritika. . E titkárral ellentétben bizonyosan az Amadék szűkebb környezetéhez tartozott a harmadikként említett kézírás tulajdonosa. Levélfogalmazvány és levélmásolat is maradt fenn írásával, s missiliseket is átírt. Viszonylag pontos másolatot készített az Amadé Tádénak írt, Pozsony, 1755. április 29-i levélről, hibái inkább figyelmetlenségen, szórakozottságon, mintsem a körülmények nem ismerésén alapulnak. A székesfehérvári kötet másolójáról hasonlókat mondhatunk csak, mint a másik leveleskönyvéről, megtoldva azzal, hogy a levélmintaköhyvekről ismeretei alaposabbak lehettek, mint a leveleskönyv másolójáé: jobban törekedett ezek szabályainak betartására. Az Amadék hagyatékában konkrét, az általunk elemzett leveles452