AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Póti Csilla: Egy Amadé László leveleiből összeállított leveleskönyv filológiai vonatkozásai

hoz. Egy levelében Amadé László kifejtette titkáraival kapcsolatos elvásárait: "Szükségem volna egy derék, maturus, udvari és törvénykezés tudó secretarius em­berre! az ki igaz szivü és lelkő magyar volna és ha némethülis tudna, annál kedves­sebb volna! Száz forint talliris lenne bére, az mind az érdeme, vélem asztala, et ca­131 etera, et reliqua, sapienti pauca"; ugyanebben a levélben megemlékezett eddigi jeles szekretáriusairól: "Voltak nékem és mellettem többen is, de mikor ki palléroz­tam, és ki esztergályoztam, máshova vitték a fatumok. Mostiss Unger Jóseff névü, Győr várossának Ordinarius nótáriussá het nyolc száz forint jövedelemmel, az ki nálom ötöt féli esztendeigh voltt. Nagy János három esztendeigh voltt nálom. Keő­szeghi Dist[rictua]lis tabula recommendalta, G. Balassa Pálnál secretarius. Rezy János tiz esztendeigh volt nálom, most az F. cameranal actualis cancellista és váro­si actuarius, többre megy őtt [!] száz forintnál. Hlubik János nálom inas íródeák voltt. Győr várossnál száznyolcvan ennyihány forintal cancellista. Hlavacs uram ött esztendeigh vóltt nálom, Zemplén vármegyében szóiga biró etc, etc. Ki győzné min­deneket előli számlálni." A másolat minősége - mint már említettük - következtetni enged a másoló személyére. Ezt összevetve a kézírásokról, illetve Amadénak titkáraival kapcsolatos véleményéről tudottakkal, a következőket állapíthatjuk meg. Az általunk elemzen­dő leveleskönyv másolata számos ponton hibás: a másoló ugyanis számos családi részletproblémát nem ismert, többek között a többször említett szalkszentmártoni ügyet, a családi elsőszülöttség kérdését. Ebből - és a kézírásokról megállapítottak­kal egybehangzóan - megállapíthatjuk, hogy a leveleskönyvet nem maga Amadé László másolta. Mivel a másolatok alapjául valóságosan elküldött missilis levelek szolgáltak, feltételezhető, hogy a másoló Amadé Tádé, tehát a címzett környezeté­ből került ki. Ez a titkár azonban nem csupán tájékozatlan volt bizonyos kérdések­ben, hanem a másolás során nem is volt különösebben pontos, talán nem is igyeke­zett az lenni: kihagyott egy teljes oldalt, apróbb figyelmetlenségek sorát követte el. A másolás befejeztével valószínűleg nem vetette össze az egyes levelek szövegét az eredetivel, bár lehet, hogy ennek csupán az volt az oka, hogy munkáját még nem fejezte be véglegesen. Mindenesetre a leveleskönyv szövegében ezek az apró hibák bennmaradtak. Korrekciói általában be tű javítások, vagy olyan értelmi hibák azon­nali kiigazításai, melyekhez nem szükséges a tágabb szövegösszefüggést ismerő szö­vegkritika. . E titkárral ellentétben bizonyosan az Amadék szűkebb környezetéhez tarto­zott a harmadikként említett kézírás tulajdonosa. Levélfogalmazvány és levélmáso­lat is maradt fenn írásával, s missiliseket is átírt. Viszonylag pontos másolatot ké­szített az Amadé Tádénak írt, Pozsony, 1755. április 29-i levélről, hibái inkább figyelmetlenségen, szórakozottságon, mintsem a körülmények nem ismerésén ala­pulnak. A székesfehérvári kötet másolójáról hasonlókat mondhatunk csak, mint a másik leveleskönyvéről, megtoldva azzal, hogy a levélmintaköhyvekről ismeretei alapo­sabbak lehettek, mint a leveleskönyv másolójáé: jobban törekedett ezek szabálya­inak betartására. Az Amadék hagyatékában konkrét, az általunk elemzett leveles­452

Next

/
Thumbnails
Contents